Megtehetném, mégsem teszem,
szürke felhők táncát járjam.
Szeretet és bánat hangja
bús hegedű húrján pendül.
Volt kékségben égi zengés,
igazság és megméretés.
Fecske szárnyán félelem ül,
mélybe zuhan csend ráterül.
Mit ér a szomorú szabadsággal,
ha párja nincs szárnyal egyedül.
Kép: Zulema Guerra: A tornádó szeme
Riba Ildikó: Hallgathallgat az éghallgat a sötétséghallgatok énnyúló némasághelyettem csalfánbúsan beszél
Riba Ildikó: Köszönöm, jól csend van némaságutca zaja szűrődikablakon átnem szól hisz nincssenki semhiába kérdezlekárnyad nem 
László Mészáros: Őt vártadŐt vártad. A súlytalan fényből kilöttyent éjszakahomlokot maró hidegében,elmosódott körvonalai
Riba Ildikó: CsengettyűCsengettyű cseng-bong,udvarias kútágasjeget bont.Vándor éji madárkútkávára messziről száll kuv
László Mészáros: Káprázat Tekintetem kisiklik válladon.Már nem hallgathatom ela torlaszok félbetört ragyogását.Pillantások ke
Riba Ildikó: Madaraktéli szélben ringatózóerdő fái zúgnakvándorló madarakszenvedő sóhajánfagyos fészekmagányra váltsíró
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése