Meghalt,
mert nem szólt vissza
és dühét magába fojtva
besavanyodott.
Így szolgált csendben,
míg egy nap
ereje fogytán
utolsó cseppje
teámba hullván
vége lett.
Tárt torokkal nyelte el
a szemétkosár.
Mátay Melinda Mária: A citrom
Related Post
Blank Judit: JanuárZúzmarát, s ködöt hint a téli hajnalBús, szürke felhő ül fáradt lelkemen.Feketén sötétlik az ég alj
Mátay Melinda Mária: Az őrület utánAz őrület utáncsodás a csend.A tékozlás múltána mérték miegyensúlyt teremt. 
Mátay Melinda Mária : Álmomban hétszínkékHétszínkék csodaszőrű kuvasztsimogattam.Az övé volt.Előttem járt.Megmutatta asoha nem lát
Riba Ildikó: Szűk időerőszakos szél kócoljabogokba csomózva csavarjagondolatom sima fonalátbonthatatlan szálak közöttker
László Mészáros: Te és énMa nincs más,te és én vagyok.A puszta hallgatásbante is én vagyok.S mi leszünk, ha hagyod,a menny s
Mátay Melinda Mária: Vannak napok ….Vannak napok,amikor……már nem számít,hogy féltünk.Vannak napok, amikor….Te jössz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése