Ígéretek -
krétarajzok
a meszelt falon…
csak nevetsz
csak nevetsz
tiéd a hatalom -
enyém a hiány
glóriája…
x x x
ne keress engem
ne kérdezd
hol vagyok
hamis ígéretek
kútjába estem
már csak
hiányom ragyog…
rég volt hogy
hinni tudtam
fiamnak élhető
jövőt hazudtam…
most szégyenem
takargatom
hasztalan…
a Holnap
- jól tudom -
reménytelen-messze van
Kedves Irén!
VálaszTörlésTetszik, (h) de bennem két helyen kicsit másként szólna:
...
enyém a hiány
töviskoszorúja…
...
a Szebb Holnap
Messze bizony!
VálaszTörlésÜtős, mint mindig!
Érzésem szerint valahol ott kezdődik a valóban igazi költészet, ahol önmagára ismer az ember Kedves Irén. Napi gondjaival, örömeivel együtt.
VálaszTörlésMost éreztem ezt versedben, s beleremegtem. Szeretettel gratulálok....)))
Olvasgattam a verseket, más írásokat, s megállított a tallózásban a nagyon elismerésre méltó tied, kedves Irén! És töprengésre is késztetett, nem függetlenül az eddigi hozzászólásoktól... A Holnapra utaló javítást nem támogatom, éppen mert - úgy gondolom - a nagybetűs írásmóddal tudatosan a szebb holnapra utaltál. A hiánnyal kapcsolatosan már nehezebb a helyzet azért, mert lentebb is "előjön" ragyogóan. Egy helyen belenyúlni a szövegbe, bizony nehéz ilyen esetben. De ha érzed, hogy kell, érdemes lehet rajta töprengeni...
VálaszTörlésKöszönöm szépen a figyelmet. és a kedves hozzászólásokat!
VálaszTörlésTöbbször újra elolvastam én is a verset, magam is érzem, hogy nem hibátlan, de valahogy
most nem tudnám "jobbá tenni"!
Talán, ha ismét vissza nyerem az "alkotó kedvemet", megint előveszem, és tovább gondolom...
Szeretettel üdvözöllek benneteket! Matasicsi
Azzal, hogy többször is újra elolvastad versedet, mintha jeleznéd, kedves Irén: érdeklődőbb vagy megint, mocorog már az alkotó kedv! Szabadítsd ki helyéről, s keríts még több derűt is hozzá! :)
Törlés