A lelkem

Ma sugárzik a lelkem,
most játszik talán utoljára
a napsugár a falevelekkel.
Csalóka a kék szemű ég,
elvitte a nyár melegét,
az ősz is sokat didereg,
mégis hintázik az ágakon
a napfény.
Nem csivitelnek reggel
a madarak,
az őzgida menedéket
keres,
jönnek a vadászok, nem lesz
kegyelem.
A Hold belesápadt a Napba,
tódulnak a sötét fellegek,
nekem ma mégis sugárzik
a lelkem,
mert napsugár játszik
a fáradt falevelekkel.

Markovic Radmila