Hívogató

Kedves magyar barátom!

Jönnek a nemszeretem hideg idők ( bár mondhatom úgy is, hogy essen eső, hulljon a hó, csak rossz idő ne jöjjön) ezért küldöm mindenkinek egy versem szeretettel, melynek gondolatait vegyétek egyenes beszédnek.

Hívogató

Aki Szilágyzoványt járja,
Jöjjön be egy pohár borra,
Jöjjön be egy pohár borra,
Hozzám fel a pincesorra.

Bent a hegynek belsejébe,
Jó hűvös van minden délbe,
Jó hűvös van minden délbe,
De langyos idő hideg télbe.

Beszélgetünk, koccintgatunk,
Iszogatunk, bólogatunk,
Iszogatunk, bólogatunk,
Barátságból kezet fogunk.

Aztán mikor leszáll a Nap,
Pecsenyét eszünk és vadat,
Pecsenyét eszünk és vadat,
Olyat mi a hegyen akadt.

Hajnal fele testünk fekszik,
Ágyban, fűben, ahogy tetszik,
Ágyban, fűben, ahogy tetszik,
Harangszóval felébresztik.

Reggel korán jó lágy kenyér,
Pálinkásan aranyat ér,
Pálinkásan aranyat ér,
Mint a gyepen az őszi dér.

Utolsó szó: - „Isten veled”,
Viszlát legyen, emlék neked,
Viszlát legyen emlék neked,
Emlegesd a pince hegyet.

Baráti üdvözlettel Thököly Vajk
              Szilágyzovány