sosem volt pendelyem
gondolatban levetem
szeplő és horzsolás
fájó gyenge testemen
keskeny palló vezet
szurkos ingoványos
életpárlat felett
távoli kémény
ostoba fekete füstje
lelkem festi meg
fény zökken
fogd kezem
segíts nekem...
gondolatban levetem
szeplő és horzsolás
fájó gyenge testemen
keskeny palló vezet
szurkos ingoványos
életpárlat felett
távoli kémény
ostoba fekete füstje
lelkem festi meg
fény zökken
fogd kezem
segíts nekem...
szép vers, gratulálok, Ildikó
VálaszTörlésKöszönöm kedves Gábor, örülök, hogy tetszett. :)
TörlésTudtam, hogy te írtad, pedig meg sem néztem, Kié is a költemény! Szeretem a sűrítéseid!
VálaszTörlésDitta, minden kritikánál és dicséretnél nagyobb elismerés számomra, ez:
Törlés"Tudtam, hogy te írtad, pedig meg sem néztem, Kié is a költemény "
Köszönöm szépen ! :)
ildi
Szívembe markolt rövid pár sorosod.
VálaszTörlésKöszönöm kedves Éva ! Örülök, hogy megérintett a versem. :)
Törlés