„Ami nem öl meg,
az megerősít.”
De nem! Mi megsebez,
csak tetézi terheim.
Az biztatás,
ha mellettem állsz.
A kép címe: Kísérlet a tudás átadására; efZámbó István munkája.
Tomor Gábor: Részvét
„Ami nem öl meg,
az megerősít.”
De nem! Mi megsebez,
csak tetézi terheim.
Az biztatás,
ha mellettem állsz.
A kép címe: Kísérlet a tudás átadására; efZámbó István munkája.
Kedves Gábor.
VálaszTörlés"Ami nem öl meg, az megerősít"
Igen frappáns gondolat.De ha "Csak" megsebződök,elviseléséhez, nagyon fontos, hogy ne érezzem magam egyedül. A tudat ad erőt, a harchoz...
Igen tömör igazság a versed.
Tetszett.
gyuri
Igazán nem akartam vitatkozni a filozófusi bölcsességgel, de hát ez a való. A krízisben nagyon is elgyengülünk. Ekkor az a döntő, hogy tudunk-e erőt meríteni - magunkból, s például annak tudatából, hogy - mint írod te is - nem vagyunk egyedül.
TörlésKöszönöm véleményed, Gyuri! :)
Tömör versedben kedves Gábor benne a nagy igazság. Bajainkon csak az könnyít, ha "ha mellettem állsz." Üdv. Ibolya
VálaszTörlésKöszönöm egyetértésedet, kedves Ibolya! :) És örülök, hogy ismét olvashatlak. Túl vagy már az egészségügyi kezeléseken?
TörlésMondjuk, hogy túl vagyok a rehabilitáción, de a teljes felgyógyulásomhoz kell még néhány hónap, kb három.
VálaszTörlésÚgy gondolom, a megsebzett lélek sokkal nagyon terhet visel el akár egy egész életen át, mint a megölt test. Meghalni, átlépni egyik állapotból a másikba, csak egy pillanat csupán, az odavezető út, ami igazán nehéz, pláne, ha egyedül kell haladni a végcél felé. :) Emiatt is van, hogy az öngyilkosok lépését a magam részéről gyávaságnak minősítem.
VálaszTörlésIgen, a neheze a megélésben, az út végigjárásában van. De eszembe jut egy szempont, amit talán görcsösen hajtogatnak magukban az idősek: nem akarnak a teljes elbutulás állapotába jutni, illetve szeretnék elkerülni, hogy az ezzel is járó terheket, fájdalmakat elviseljék a hozzátartozók. Ilyen külföldön élőkről hallottam nemrég: egyikük már nem ismeri meg rokonait, s másvalaki, aki szerettei körében, mindezt megelőzendő, még jó szellemi tudatban, az eutanáziával fejezte be életét. (Ilyesmiről szó a moziban látható 45 év című film is.)
VálaszTörlésKöszönöm véleményed, kedves Ildi!
Kicsit nagyot léptem az utolsó mondatomnál az öngyilkosság kapcsán, ott nem az idős, gyógyíthatatlan betegekre gondoltam, inkább a napi gondok elől a halálba menekülőkre.
TörlésÉrtelek, Ildi; persze legtöbbször azt sem tudjuk biztosan megítélni, miért történt, s milyen indulatok eredőjeként. Az utcánkban meghalt fiatalember oly mértékben csalódhatott, hogy elboríthatta agyát a vér, de lehet, hogy - mint pszichológusok mondják gyakran - "büntetni" akart halálával másokat. Nem biztos, hogy gyávaságnak fogható fel tette, az azonban valószínű, hogy erős elhatározás állt mögötte. Mint annak a negyvenes üzleti eladó asszonynak a döntése mögött, akinél nem annyira az okokat találgatták többen is, hanem hogy milyen erő kellett hozzá, hogy végezzen magával, megdöbbentve ezzel környezetét, vagy az őt akár felületesen ismerőket. Igaz, esetében könnyebb gondolni a halálba menekülésre. - Közös mindkettejüknél: a döntő pillanatokban nem állhatott mellettük valaki, aki visszatartotta volna őket a végzetes tettől.
Törlés