10 megjegyzés :

  1. Kapolyi György2016. február 7. 20:50

    Kedves Ildi.

    Kedves, optimista vers, jön a tavasz feltartóztathatatlanul, tehetetlen dühében, hiába őrjöng a tél, az ő ideje lejárt.
    Tetszett.
    gyuri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Riba Ildikó2016. február 13. 15:11

      Köszönöm, kedves Gyuri ! Örülök, hogy tetszett. :)

      Törlés
  2. Jega2016. február 7. 21:46

    Csinos formátumú, kedves kis versedet olvasva el is hiszem, hogy itt a kikelet a kertek alatt, de ha a meteorológus hallgatom, még előttünk van a februári tél. Üdv. Ibolya

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Riba Ildikó2016. február 13. 15:15

      Köszönöm szépen, Ibolya ! Valójában a fotó ragadta meg a fantáziámat, érdekes fényhatása,és színei miatt. Fenn a lilába hajló vörös, és kék, lenn a zöld ragyogása. A sötét, és fénylő zöld ellentéte érdekes hatású.

      Örülök, hogy túl vagy a műtéten, és ismét "köreinkben" láthatunk. :)

      Törlés
  3. Francis2016. február 7. 22:05

    Érzem a tavasz leheletét én is, kedves Ildi! :) Tetszett versedben most az, hogy háromféle szerkezetet mutatnak strófáid. (Az első "egy mondatát" a másodikban három kép "felsorolása" követi, a harmadik megint részben sorból áthajlásos, s ekként más.) Talán a készülődés sokfélesége, izgalma érződik így jobban. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Riba Ildikó2016. február 13. 15:19

      Nagyon köszönöm, kedves Gábor ! Olyant fedeztél fel a versemben, amire nem is figyeltem fel, és nagyon örülök neki, s hogy tetszett. Való igaz a tavasz úgy jön, mint egy szeszélyes kisasszony. Hol jön, meg úgy tesz, mintha menne, de mégis inkább maradna. :)
      Várjuk hát a jó időt, noha igazi telünk sem volt még. :)

      Törlés
  4. Radmila2016. február 8. 10:35

    Kicsit haikura emlékeztető versformában varázsolod elénk a tavasz szépségét.

    Szeretettel gratulálok, drága Ibolya: Mila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Riba Ildikó2016. február 13. 15:21

      Köszönöm, kedves Mila ! Valóban haikura emlékeztetnek soraim, magam is konstatáltam, mikor írtam. Úgy tűnik renitens vagyok. :) De örülök, hogy tetszett. :)

      Törlés
  5. Unknown2016. február 8. 12:07

    Kedves Ildi,

    Csak az érzést írom le, amikor olvasom: friss, üde és vidám.
    Eszembe jut a hóvirágos sarok a kertben.
    Köszönettel: Noémi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Riba Ildikó2016. február 13. 15:23

      Köszönöm, kedves Noémi ! Sokszor van úgy, hogy csak egy érzést kelt a vers az olvasóban, és ilyenkor tavasz kezdetén a színesedő világ örömmel tölt el. Talán nem is kell mindig komoly, nehéz gondolatokat átadni.:)

      Törlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése ( Atom )