Kolumbán Jenő: Galaxisom



Gutenbergünk galaxisában
magam csak egy porszemnyi vagyok.
Magukhoz vonzanak ellöknek
engem az óriás csillagok.

De mégis létezem és szállok!
Szólok és kiált néha a szám.
Tudom hogy semmi kis valómban
egész világ van benne talán.

Ez az én piciny kis világom.
Saját mini világmindenség.
Ahol lehetek egy csillagnyi
porszem melyben benne van a lét.

2016.02.15.


6 megjegyzés :

  1. Kedves Jenő.
    Nagyon szép, és igaz gondolatok.
    "Ahol lehetünk egy csillagnyi porszem, melyben benne van a lét"
    Ezt érzem, létezni tudásunk szűk helyszínének, és csoda, hogy ebben a felfoghatatlanul hatalmas rendszerben, ennyi hely jutott nekünk.
    gyuri

    VálaszTörlés
  2. Ahogy írod: egy kis mindenség minden ember. És a vonzások s taszítások csak lökdösik összevissza pirinyó életében...

    VálaszTörlés
  3. Jenő, Gyuritól független is ugyanazt a sor emelném ki, amit ő. Porszemek vagyunk, s a lét minden csodáját magunkban hordozzuk, szépségeivel, és nehézségeivel együtt. Tetszett a versed. :)

    VálaszTörlés
  4. Kedves Jenő!

    Ez olyan vers, amiből nem lehet kiemelni egyetlen versszakot sem. Az első költői képre építetted a 2. versszakot, ebből pedig folytatódik a 3. versszak. A2. és3. egyköltői képpé olvad, száz szónak is egy a vége: Szebbet nem alkothattál volna.

    Szeretettel gratulálok: Mila

    VálaszTörlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés