Kolumbán Jenő: Galaxisom
Gutenbergünk galaxisában
magam csak egy porszemnyi vagyok.
Magukhoz vonzanak ellöknek
engem az óriás csillagok.
De mégis létezem és szállok!
Szólok és kiált néha a szám.
Tudom hogy semmi kis valómban
egész világ van benne talán.
Ez az én piciny kis világom.
Saját mini világmindenség.
Ahol lehetek egy csillagnyi
porszem melyben benne van a lét.
2016.02.15.
Kedves Jenő.
VálaszTörlésNagyon szép, és igaz gondolatok.
"Ahol lehetünk egy csillagnyi porszem, melyben benne van a lét"
Ezt érzem, létezni tudásunk szűk helyszínének, és csoda, hogy ebben a felfoghatatlanul hatalmas rendszerben, ennyi hely jutott nekünk.
gyuri
Ahogy írod: egy kis mindenség minden ember. És a vonzások s taszítások csak lökdösik összevissza pirinyó életében...
VálaszTörlésKöszönöm Nektek! Jenő
VálaszTörlésJenő, Gyuritól független is ugyanazt a sor emelném ki, amit ő. Porszemek vagyunk, s a lét minden csodáját magunkban hordozzuk, szépségeivel, és nehézségeivel együtt. Tetszett a versed. :)
VálaszTörlésKedves Jenő!
VálaszTörlésEz olyan vers, amiből nem lehet kiemelni egyetlen versszakot sem. Az első költői képre építetted a 2. versszakot, ebből pedig folytatódik a 3. versszak. A2. és3. egyköltői képpé olvad, száz szónak is egy a vége: Szebbet nem alkothattál volna.
Szeretettel gratulálok: Mila
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés