Időnként
az orrom alatt
még mindig hallok
egy elmorzsolt
kis sikolyt,
egy
magamba gyűrt
keserű
hangulat ízét
még érzem
/talán/
a nyelvem hegyén,
mikor
elindulok
fekszem vagy
ébredek
ugyanazzal a
nappal
még mindig
már mindig
hangsúlyozhatatlan
szavakkal.
A lábujjam hegyétől
a fejem búbjáig
bong,
mátay melinda
reszket
a közepe zárt
az első
s a végső
nyit:
SZERETLEK!
Piros ruhában
a hajam nyitva,
a lelked nálam :
most nevetek!
Arcodba vágom,
jaj, mégse fájjon!
nevetek,
nevetek,
nevetek!
Nyüszíts vagy karmolj,
használd a testem,
lágyan vagy durván,
alkoss meg engem!
Tombolok érted :
Mindent Megértek!
Nevetek,
kérek,
szeretek,
élek!
A lelkem most nála:
az arcomba vágja,
patyolat ingben
járok halálra -
nevetve
ne-ve-tek
Örökké,
Drága!
Időnként
az orrom alatt
még mindig hallok
egy elmorzsolt
kis sikolyt,
egy
magamba gyűrt
keserű
hangulat ízét
még érzem
/talán/
a nyelvem hegyén,
mikor
elindulok
fekszem vagy
ébredek
ugyanazzal a
nappal
még mindig
már mindig
hangsúlyozhatatlan
szavakkal.
Related Post
László Mészáros: Borostyán Az éjszaka végső tánclépései ezek,lúdbőrös csillagain már könnyű pára,fel-felpislogó tócsáin
Ruder Jana: ÁlmombanAnyámcsipkét horgoltfehér pólya széléreölében gyermeket ringatott –dúdolt egy dalt,zörgő avarra&nbs
Mátay Melinda Mária: Nevetek – sírok, avagy ne-ve-tek sír-okIdőnkéntaz orrom alattmég mindig hallokegy elmorzsoltkis sikolyt,egymagamba gyűrtkeserűhangulat ízé
Mészáros László: Nem így akartam1.Ne szólíts, Apám, többé gyereknek,öldöklő szívű felhők temetnek!Kifosztott akol, állok a napon,tű
Mátay Melinda Mária: SzületésnapomraA testaz időben él.A léleka végtelenbenyílópillanat:a Van.
Blank Judit: MegbocsátásMa kint a szabadban jártam, a szél-borzolt fák köztNyugalom-méhek döngicséltek csendes, szép zenét,
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Szomorúságosan gyönyörű!
VálaszTörlésKöszönöm:)!
VálaszTörlés