Fedák Anita: Erkölcstan, avagy csak beszélgessünk egy kicsit…



Sajtóhír: Az oktatási államtitkárság közleménye szerint az etikaoktatás bevezetését továbbra tervezik, a tantárgy várhatóan a nyolcadik és a tizenegyedik évfolyamon jelenik majd meg, de szerepet kap az alsó tagozatos új „beszélgetés” órákon is, illetve közvetve más tantárgyak anyagában is. A hitoktatás továbbra sem lesz kötelező.

Egy másik sajtóhírből is idéznék, ami a múlt héten került a látószögembe. A Magyar Olimpiai Bizottság kezdeményezésére a jövő tanévtől a hazai sportiskolákban sportetika és sporterkölcs tantárgyak bevezetésére kerülhet sor. A sportiskolai kerettanterv szerint dolgozó sportiskolákban az általános iskolák 7-8. osztályában sporterkölcstan, míg a középiskolák 12. évfolyamán sportetika tantárgy oktatását kezdhetik a szakemberek, a 2013–2014-es tanévtől kezdődően.

Nem idézek többet. Inkább tovább gondolom az olvasottakat. A média valamiért igen szűkszavúan foglalkozik ezzel a – számomra legalább is - nagyon fontos tantárggyal. Mert nekem még mindig nem világos: milyen helyet kap majd az etika az oktatómunkában, milyen szerepe lesz a nevelésben, mik a tantárgy sajátosságai, kik taníthatják és miért fontos beiktatása az új Nemzeti Alaptantervbe? Ugye mennyi kérdés jött elő hirtelen. A keresztény etika egyébként nem hangzik, idegenül a magyar tannyelvű iskolákban, hiszen korábban a történelmi egyházak: a református, a római katolikus és a görög katolikus stb. már megkezdték a hitbéli nevelést az oktatási intézményekben, természetesen saját tanterv alapján. Egyházi gimnáziumokban a tanterv részét képezi a hittan, illetve az erkölcstan. De most az állami iskolákban is kötelezővé teszik… tennék. És a focisuliban is, ha jól értelmezem a második újsághírt.
De… Nekem számtalan kérdésem lenne. Pédául… Magyarországon hol képeznek erkölcstan-tanárokat? Ezek hiányában kik taníthatják majd a tantárgyat? Mert szerintem és szilárd meggyőződésem, hogy az erkölcstan tanítását csak nagyon tapasztalt pedagógusnak lehet vállalnia, akinek semmilyen káros szenvedélye nincs, aki példaképe mind a gyerekeknek, mind a tanári karnak. Gondolom elsősorban a humán tantárgyakat előadókra számítanak az oktatásánál, mindenekelőtt a történelem-, nyelv- és irodalomtanárokra, illetve az iskolai pszichológusokra (már ahol van), hiszen az etika filozófiai diszciplínaként szerepel a társadalomtudományban. Készült tankönyv és módszertani útmutató már hozzá? Erre miért nem tesznek ígéretet az oktatási tárca illetékesei? Ezek hiányában a tanárnak önállóan, a megadott témák alapján kell felkészülnie a tantárgy oktatásához? Vitákat szabad majd kezdeményezni a gyerekek között, s okosan irányítani ezeket egy-egy probléma megoldására? Vagy majd ezen az órán is teszteket íratunk miközben „meg se mukkanhatnak” a tanulók?

Engem ugyan nem kérdezett senki, de húszvalahány éves oktatói munkával a hátam mögött azt gondolom, hogy a tízvalahány éves gyerekeknél fel lehet használni a drámapedagógia elemeit, különböző szituációs játékokon keresztül rávezetni őket az örök emberi értékekre: a jóságra, a becsületre, az idősek tiszteletére, a szeretetre stb. Végre jókat beszélgetni velük, megnyitni a kis lelküket… Hú, de sok ötletem lenne… Az etikatanárnak arra is módja van, hogy idővel kidolgozza az adott oktatási intézmény viselkedés-szabályzatát, majd megvitatásra ajánlja a kollégáknak. Mindezekre azért van szükség, mert tanintézeteinkben nem ritka az erősen kisminkelt, kihívó ruházatú és ízléstelenül viselkedő nebuló, aki nemhogy öregbítené alma matere jó hírnevét, hanem rontja annak presztízsét. Vagy rosszul gondolom…? Az tantárgy bevezetése kapcsán egy rövid közvélemény-kutatást végeztem az ismerős szülők között, hogy mit gondolnak, szükséges-e az erkölcstan oktatása iskoláinkban.

A többség szerint sokat rontja a mai fiatalokat a környezet, igen károsak számukra az egyes televíziós műsorok, a net világa stb. Nem ismerik az illemszabályokat, terjed a trágár, csúnya beszéd. Sajnos, sokan ezt otthonról hozzák magukkal vagy a baráti körben sajátítják el a "vagány" beszédmodort. De akadt olyan megkérdezett is, aki szkeptikusan viszonyult a kérdéshez: a tantárgyat az igazgatók "rásózzák" valamelyik tanítóra, aki letudóan viszonyul majd az oktatáshoz. Mert kit érdekel ma Magyarországon a morál, az erkölcs, a prédikáció, mikor az emberek többsége egyik napról a másikra él? Valóban. Kit érdekel…?

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése