Búcsú
Találkoztunk.
Ültünk csendben.
Néztem, ahogy néztél,
képeket idéztél.
Lelked már távol.
Szemed tükrében látom,
megfagyott kérdés a számon.
Ülünk csendben, egy lomb nélküli kertben,
már el sem kezdesz mondatot,
hullt avarban emlék baktatott.
A hangtalan bánat szívemig hatott.
Sokadik őszöm
Félhomályos, esős, nyirkos hideg.
Nem szólok róla soha senkinek.
Hogy emlékszem az elillant nyárra?
Messzi árnya még visszaint.
Képzeletem, fázó csupasz fákra,
dús lombkoronát hint.
Minden nap, újra és megint,
nagy a hideg idekint.
Mondóka
Voltam kicsi, voltam gyermek,
voltam ifjú, - udvaroltam,
voltam felnőtt, voltam bácsi,
játékaim eljátszottam.
Ablakban
Csendes ablakmélyedésben ülök, nézek, vérzek, állok.
Előttem fák, hangok, Tinódi lantok, poros pusztaságok.
Szárnyas békák félve élnek, sötét lyukból folyó ének,
döglött hernyó döngicsél, de nem fél, mert nem él.
Sárgásbarnán fú a szél, dödög, totyog poros ernyő.
sárgul már a vén berek, örökké én sem leszek.
Hírek, Hírek
Vereczkey Ágoston lapunk ügyeletesével közölte, hogy esti elfoglaltsága oly mértékben magánügy, hogy nem kíván a témában nyilatkozni.
Nem lenne helyénvaló, ha Kiss Albertné – szül: Sófalvi Melániával folytatott szerelmi viszonya köztémává válna.
Kép: Kapolyi György alkotása
Búcsúvers, majd az idő múlását jelző, a nemlétre leső továbbiak – ezúttal a lírára bíztad gondolataid, kedves Gyuri. Érzéseidet képekkel, s rezignáltan is közölni tudod – az eljátszott játékokra tömören fogalmazva utalsz vissza. Azért nem mondasz le a kínálkozó humoros lehetőségről sem: jutott a végére melldöngető "titokzatosság". – Jó villanások ezek, Gyuri.
VálaszTörlésKedves Gábor.
TörlésSzokás szerint, jól értettél.
Ez, a hullámzó kesze kusza lét, egyetlen vezérvonalat követ keményen, az elmúlást.
Múltok ti, és talán én is...
És mégis...
Köszönöm, hogy kommenteltél.
gyuri
Kedves Gyuri,
VálaszTörlésMilyen jó versek ezek! Nagyon jó volt elolvasni őket :) átszövi mindegyiket a rád jellemző hangulat.
Kedves Noémi.
TörlésÖrülök, hogy tetszettek a versikék!
Már nem hiába írtam őket.
Köszönöm.
gyuri
Költői oldaladról kezdelek megismerni kedves Gyuri. Úgy érzem, hogy eddig a fiókod mélyén rejtegetted őket. Tetszettek. Ne várj tőlem sokat, én nem tudok verseket elemezni, vagy megérint, vagy nem, csak a lelkemre hat, az elmémre nem.
VálaszTörlésKedves Ibolya.
TörlésÉn is így vagyok ezzel. Tévhiteim egyike, hogy prózásnak hiszem magam, nem költőnek, nem is ismerem a versírás szabályait.
Ha valami eszembe jut, és versformában teszi, hát, arra emlékeztető látványban lesz olvasható.
Engem egy mondanivaló érdekel, és vagy jónak érzem, vagy nem.
Amúgy nem bánom, ha valami nem elvont, nem zavar, ha az olvasottakat értem. /Ez, gondolom, a "Prózás sérülésem" miatt van.
Örülök hozzászólásodnak. Köszönöm.
gyurí
Élvezem, hogy a lírai oldaladat is megmutatod, Gyuri ! Nem is tudnék kedvencet kiemelni ezekből a versekből, mert mind nagyon tetszett. Szomorkás beletörődés az elmúlt idők visszahozhatatlan valóságába. :)
VálaszTörlés