Ezer és félszer ázott libamájad vörösborban
nem érezted izét, rágós húsként kutyáid elé vetetted
csontot rágtál inkább, mert ahhoz szokott nyelved,
a kaviárt te soha le se nyelted.
Tóth Judit: A libamájad borban ázva
Ezer és félszer ázott libamájad vörösborban
nem érezted izét, rágós húsként kutyáid elé vetetted
csontot rágtál inkább, mert ahhoz szokott nyelved,
a kaviárt te soha le se nyelted.
Nem ismerem versed ihletőjét, kedves Judit, csak egy gondolatot vetnék fel. Akárhányszor próbálna valaki különlegességekkel élni, ha a legelemibb létfeltételek közt nőtt fel, nem fog tudni átállni. Nemcsak az anyagi, hanem az érzelmi világot illetően is értem ezt a lehetetlenséget.
VálaszTörlés