Kolumbán Jenő: Sorspatak



Zuhog, és árad, és ömlik
kőről kőre hull hörögve,
könyörtelenül behullik
fehér habzó végtelenbe.

Átfolyik kövön, kavicson,
megmutatja tiszta medrét,
átbukik a gátálmokon
fehér vízpermet, öröklét.

Majd csendesül az áradás,
elhalkuló dalt énekel.
Messze az összeolvadás,
a folyóig szenvedni kell.


2016.04.28.


2 megjegyzés :

  1. Soraidból, kedves Jenő, előugranak a hörgés, könyörtelenség, a szenvedés szavai, s bizony, ezek kifejező hatása mellett kevésnek tűnhet az elhalkuló dal. De van! - és ez azért jóleső. :)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Jenő,

    Olyan szépen versbe foglaltad magát az életünket, gratulálok :)

    VálaszTörlés
:) :)) ;(( :-) =)) ;( ;-( :d :-d @-) :p :o :>) (o) [-( :-? (p) :-s (m) 8-) :-t :-b b-( :-# =p~ $-) (b) (f) x-) (k) (h) (c) cheer
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.