Kolumbán Jenő: Jelenkor
Beteg szavak megfertőznek,
éhes vadak keringenek,
szavaidért megvesszőznek,
kitagadnak az emberek.
Felépített, szép világod
csak az elmédben létezik,
hogy ha álmodat kizárod
a lét pőrére vetkezik.
Láthatod fekélyes arcát,
hazug bicegő lábait,
az önzés vad hazugságát,
saját kezeden láncaid.
Szép szavakat szólhatsz bátran,
de ne legyen versedben vád,
szenvedhetsz szerelemvágyban,
csak a lopás menjen tovább.
Költő, ha meg tudod állni,
hogy befogod peres pofád,
nem vagy te különb mint bárki,
ha bilincsben szép a világ.
Nincs más fegyvered, mint a szó,
fend élesre, harcolj vele!
Veled lesz minden kolduló,
a taposottak serege.
2014.02.06.
Balzac annak idején azt írta, hogy a világ nem más, mint csalók és megcsaltak közössége. Aztán volt szó elnyomottakról és kizsákmányolókról, s te most, kedves Jenő, másként szólva, a (meg)taposottakért hívod harcba a költőt. Az ő fegyvere, mint írod is, a szó, az ellenfeleknél meg a pénz. Így fest ma a jelenkor, s mintha hallatszana is a megváltásért némi harci zaj.
VálaszTörlés"Vers, eredj, légy osztályharcos,
VálaszTörlésa tömeggel együtt majd felszállsz,
Te délre mégy, te nyugatra,
én pedig északra elvtárs" /József Attila/
lehet, hogy nem pontos, fejből idéztem csak.