Memóriánk, a csalfa:
szakadatlan élünk
és felejtünk vele.
Lesújtana, ha szeretted
kérdezné rád bámulva:
Honnan jött, ki maga?
A kép címe: Melankólia; Pinczés József festménye.
Tomor Gábor: Hűtlen
Memóriánk, a csalfa:
szakadatlan élünk
és felejtünk vele.
Lesújtana, ha szeretted
kérdezné rád bámulva:
Honnan jött, ki maga?
A kép címe: Melankólia; Pinczés József festménye.
Memóriánk a csalfa, okosan szelektál, amit nem keresünk, azt kidobja, mert különben igencsak lelassulnánk a beszéddel a folytonos keresgélés miatt.
VálaszTörlésEgyetértek, Ibolya, ezt mindenképpen a javára kell írnunk! - Örültem megjegyzésednek! :>)
TörlésAzt olvastam, az is tárolva van az agyunkban, amit nem tudunk felszínre hozni, de sajnos az alzheiemerkór pedig ettől sokkal rosszabb.
VálaszTörlésSzeretettel olvastam filozofikus versed. Mila
Hogy megőrzi memóriánk mindazt is, amit elő nem ad soha – abba belegondolni sem egyszerű. Sokat vállal agyunk, szinte nem csoda, ha egyszer elege lesz. - Köszönöm soraid, kedves Mila! :o
TörlésA memória, nélküle nem lehetne élni Gábor, de ha túl tökéletes,
VálaszTörlésaz meg ölni tud.
Azt gondolom, hogy egy rozoga memória, és egy bizonyos szinten pulzáló, nem komplikált értelem, a hosszú élet titka. (Van esélyem, a hosszú életre ! )
gyuri
Remélem, Gyuri, hogy a "rozoga" jelzőnek megfelelője a "rossz" is, mert akkor közérzeted jórészt rendben lehet. Hiszen hányszor idézték már Schweitzertől: "A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória". - Hozzászólásodat vidáman fogadtam! :d
TörlésA gondolati emlékezés halálos kórt okozhat, szelektálni kellene a jó és rossz emlékek között, de sajnos ezt nem mi döntjük el
VálaszTörlésÍgy igaz: az emlékek vagy előjönnek, feltolulnak, vagy már "kitisztultak" az emlékezetből. - Köszönöm megjegyzésed, Sarolta! ;(
Törlés