Álomból felriadva
feküdtem, felültem,
feszülten figyeltem,
fehéres félhomály
fekete furcsa árny
a falon futkosott,
félelem fojtogatott,
szelíden szólt hozzám
fekete furcsa árny:
fejedből felelhetek,
félelmed felesleges,
álmodból ébresztelek.
Tóth Sarolta: Lidérces álom
Álomból felriadva
feküdtem, felültem,
feszülten figyeltem,
fehéres félhomály
fekete furcsa árny
a falon futkosott,
félelem fojtogatott,
szelíden szólt hozzám
fekete furcsa árny:
fejedből felelhetek,
félelmed felesleges,
álmodból ébresztelek.
Lidérces álom lehetett, csakugyan, félelmetes fekete fogók, fúrók, fegyverek fenyegethettek, szerencsére a furcsa feketeség megsegített... Ha régebbi versed ez, Sarolta, akkor nem csodálom, hogy a Facebook itt nem kaphatott helyet... :d
VálaszTörlésValóban régebbi vers ez, már másik oldalon is szerepelt.
TörlésSajnos a rémálmok rendszeresek, mert a fájdalom hozza be őket és felébresztenek - az ébredés így megváltás.