Életem leghosszabb kapcsolata voltál,
szerencsés vagyok,
vagy szerencsétlen tán?
Napszítta
temetőkbe járok,
őseim sírjai közt bolyongok
mécsesek fel-fellobbanó áldozatai közt,
az örök körforgásban,
a síró avaron
fáj
a természet rendje :
a rothadás.
Ide jutunk mind.
Az élet teljesség-pillanatában
a halálra
szögezi keresztjét
az elmúlni akarás.
Szeretteink oltárán
végezzük be
a sorsunk :
öleltünk, küzdöttünk,
valamit mindig nagyon tettünk.
Gyakoroltuk a Hibát.
Szívemre ölel
a búcsúzás,
a perzselő, húsfaló láng,
mi semmivé tesz,
s a léleknek készít
örök kapcsolatot,
sejtjeinkbe kódolva
az átváltozást,
s időtlen csillagfelhőkbe zárja
mozzanatnyi földi létünk
búcsúsóhaját.
A leghosszabb kapcsolatom voltál,
Egyszerre szülted meg bennem
az életet, s a halált.
Szerencsés vagyok,
vagy szerencsétlen tán?
Elhagynak a szavak,
s fel-felszakad a megszakított
a zokogás
Related Post
Mátay Melinda Mária: A kísérlet neve : GyilkolásFolyt a vérem.Láttam az ereket.Mozogtak le-föl,fehér, izzó hártyák.Fáradtan olvadt le.Néztem, ájult
Ruder Jana: Mindig...Mindig, amíg a sorsod útján járszle nem vetett hegekkel teszed.Eléd görgetett rögöket átmászods ami
Mátay Melinda Mária: Levél anyámnak, kamaszkorombólÉjszaka értem haza.Gázok bűzét fújta feléma szél.Te ott álltál ésrám vártál.Könny csillant sze
Riba Ildikó: Viharszellő volt karodorkánerő dagasztottvihar lett szárnyad
Riba Ildikó: Rózsaszín szőttestapogatózó tegnapiáporodott álmodrózsaszín szőttes kútból csurranófriss víz hűvöseérzékeid ébr
László Mészáros: Te és énMa nincs más,te és én vagyok.A puszta hallgatásbante is én vagyok.S mi leszünk, ha hagyod,a menny s
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Mert halálra születünk - írod. És nagyon szépen, fájón.
VálaszTörlésKöszönöm:)
VálaszTörlés