Most kicsit a csendbe burkolódzom
csak fákat hallgatok...
hagyom, hogy végig aludják álmukat
bennem a gondolatok.
Hasadó villámként vágott
létembe a felismerés,
kettétört csillaggá lettem,
s most minden szavam kevés…
2007.
Related Post
Ruder Jana: Horpadt holnapok..Valami hiányzik.Talán a hajnali pára,melyet ablakomra leheltek a csillagok?A reggeli fény, mi sötét
Mátay Melinda Mária: Még egy tanácsAz élethalált okoz!Jaj, szokjon le róla most!
Mátay Melinda Mária: Az első gyermek (átirat) Redvás alagsorban hánynád
Ruder Jana: CseresznyefavirágokAz Esti Szivárvány főszerkesztője magához hívatta a fiatal újságírónőt. Bár a nő nagyon modern szel
Ruder Jana: Valahol mégisMost csak csendben siratlak.Hazudnék magamnak,ha azt mondanám, az idő gyógyír lehet.Engem csak a bo
Ruder Jana: KikericsekMég kikericsekszirmán bóbiskol a nyáraztán elalszik...2018. 09. 19.Fotó: Ruzsa Dániel
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Amennyire szomorú, ugyanannyira gyönyörű ez a versed.
VálaszTörlés