Most kicsit a csendbe burkolódzom
csak fákat hallgatok...
hagyom, hogy végig aludják álmukat
bennem a gondolatok.
Hasadó villámként vágott
létembe a felismerés,
kettétört csillaggá lettem,
s most minden szavam kevés…
2007.
Blank Judit: MegbocsátásMa kint a szabadban jártam, a szél-borzolt fák köztNyugalom-méhek döngicséltek csendes, szép zenét,
Ruder Jana: Mese a tarka pillangóról... Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy tarka
pillangó.
A
pillangó egyik szárnya megsé
Ruder Jana: Szeretem én... Szeretem én a gyönyörű fákat, a törzsből magasra nyújtózó ágats ahogyan rajtuk szelídenezernyi
Ruder Jana: A fekete erdő lányaHol volt, hol nem volt, mert bizony egyszer volt egy nagy ország, abban pedig egy különleges erdő! 
Ruder Jana: Mintha...Ma fényes a szélködkergető dalt penget a réten -diófára vetül egy árnyék,mintha ott állnék éppen...
Ruder Jana: Türkizszerelem Amikor egy pillanatra egymásba fonódott a zöld és a
kék, türkizszerelem született...Elnémult
Amennyire szomorú, ugyanannyira gyönyörű ez a versed.
VálaszTörlés