Hazugságban, kínban
cipeltem gyötrött
életem keresztjét.
Meghúznám magam
kietlen odúban,
ha végre hagynátok.
Boszorkány teremtette
fagyos szigeten
fájdalomormok.
Hasonmások nélkül,
végtelen csendben:
természetfehérben.
Related Post
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Szomorúan szép.
VálaszTörlésKöszönöm szépen :)
Törlés