Nyári égen hold
ragyog fényesen,
kicsi sün egyedül
bandukol.
Szerelemvágy honol
lelkében, vágya dalol:
mikor találom meg
az igazit ki tüskéivel
csak engem boldogít.
Ballag füvészkert
bokrai alatt,
szíve helyéről
majd kiszakad.
Ámul, földbe gyökerezik lába
gömbkaktuszt látott
égre meredő
tüskéiben pompázva.
Szerelem lobban
sünike szívében,
majd’ feldönti
udvarlása hevében.
Kérdésre választ nem kap,
szíve magányos marad.
Riba Ildikó: Őszi emlékKorán jött szeles őszön a hidegkéretlen erővel szobámba betört.Régi emlékem vele rám köszönt,gyerme
Blank Judit: MegbocsátásMa kint a szabadban jártam, a szél-borzolt fák köztNyugalom-méhek döngicséltek csendes, szép zenét,
László Mészáros: Későre járKésőre jár, de még megrezzenneka messzeség lezárt szemeinátnedvesedett pillák. Talán csak madá
Riba Ildikó: TalányTetőtlen házbanmocsok és vér,szappan és kéj,szabad az ölelés.Zene szól,pattan a gitárhúr.Feldúlt lé
Riba Ildikó: Mámorosmámoros szél kavarajkamon zavarhajam csupa csatakfehér fagybanreszketek magamjégszelet szakadvágja 
Riba Ildikó: Színpadonsütkérezz álnosztalgiádálfényében felmagasztosultérzelmeid színpadánjövendőd hajt virágothazugságai
Aranyos, gyermekvers ragyogó csattanóval.
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Ditta
TörlésNagyon aranyos, mosolyra fakasztó vers! Örömmel olvastam!
VálaszTörlésÖrülök, jó kedvre derített a sünikém, köszönöm szépen
TörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.