Nyári égen hold
ragyog fényesen,
kicsi sün egyedül
bandukol.
Szerelemvágy honol
lelkében, vágya dalol:
mikor találom meg
az igazit ki tüskéivel
csak engem boldogít.
Ballag füvészkert
bokrai alatt,
szíve helyéről
majd kiszakad.
Ámul, földbe gyökerezik lába
gömbkaktuszt látott
égre meredő
tüskéiben pompázva.
Szerelem lobban
sünike szívében,
majd’ feldönti
udvarlása hevében.
Kérdésre választ nem kap,
szíve magányos marad.
Related Post
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Aranyos, gyermekvers ragyogó csattanóval.
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Ditta :)
TörlésNagyon aranyos, mosolyra fakasztó vers! Örömmel olvastam!
VálaszTörlésÖrülök, jó kedvre derített a sünikém, köszönöm szépen :)
Törlés