Lelépek és fellépek,
átlépek és rálépek.
Határt jelöl áthágom,
elválaszt és eláraszt.
Magasan van és lenn,
fenéken és fenn.
Naponta taposom
rozsdás küszöböm.
Lázadok és nem akarom,
nem tehetek mást belátom,
kényszerít a világom.
Nem élhetem meg
szilánkos álmom.
Társadalmi elvárás,
tradíciók nagyravágyás,
hatalmi akarás és zsarnokolás,
megítélés megszólás.
Öreg vagy már mit várnál...
Suhogó szárnyú árnyak:
éveim messze szálltak.
Észre mégse vettem:
furcsa, nyugdíjas lettem.
Related Post
Riba Ildikó: Torzulás Tér-idő torzulás.a fény elhajlik,lehanyatlik.A nap sem süttovább.A felhők násztáncotjárnak.Gyermekü
Riba Ildikó: Sünszerelem Nyári égen holdragyog fényesen,kicsi sün egyedülbandukol.Szerelemvágy honollelkében, vágya dalol:mi
Mátay Melinda Mária: Elbocsátó cetli-üzenetAz A.E. kötetbőlegy cetli kandikál:’86, karácsony,Ó, de mily messze már!Habozok: tartsam még?Tegyem
Blank Judit: TengerkékÓlomlábakon járnak az évek,Sáros bakancsok szívemre lépnek.És a kék madár, oly messzire száll,Elnye
Ruder Jana: Szeretem én... Szeretem én a gyönyörű fákat, a törzsből magasra nyújtózó ágats ahogyan rajtuk szelídenezernyi
Riba Ildikó: Köszönöm, jól csend van némaságutca zaja szűrődikablakon átnem szól hisz nincssenki semhiába kérdezlekárnyad nem
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Az első versszak zseniális. A többi is, ha a tartalmi jegyeket és a címet nézzük. Van egy olyan belső ritmuséréked, ami igen ritka!
VálaszTörlésKöszönöm szépen elismerő véleményed, Ditta :)
TörlésSzenzációs!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Juditkám :)
Törlés