Lelépek és fellépek,
átlépek és rálépek.
Határt jelöl áthágom,
elválaszt és eláraszt.
Magasan van és lenn,
fenéken és fenn.
Naponta taposom
rozsdás küszöböm.
Lázadok és nem akarom,
nem tehetek mást belátom,
kényszerít a világom.
Nem élhetem meg
szilánkos álmom.
Társadalmi elvárás,
tradíciók nagyravágyás,
hatalmi akarás és zsarnokolás,
megítélés megszólás.
Öreg vagy már mit várnál...
Suhogó szárnyú árnyak:
éveim messze szálltak.
Észre mégse vettem:
furcsa, nyugdíjas lettem.
Related Post
Balogh Géza: Vladimir Nabokov: A két hajó (Два корабля) (műfordítás)Ragyogó napsütésben békés a kikötő,nedves köteleit szárító, szunyókáló,és egymáshoz közel álló, tűn
Riba Ildikó: Összetörtösszetört szavakcserepeinőszi dércsíptefázós derengésbenszívem mélyébőlégi szökőkútfeltörő cs
Riba Ildikó: Játékodjátékodnak végre vége...nézz magadra kérlekfelhőként foszladozikmúlt évek virágillataveszni hagyott
Mátay Melinda Mária: Magyar ars nőeticaMagyar nő vagyok – mit érdekelneengem a nőeszmény maga?Itt születtem.Ráadásul Budapesten,sőt Budán,
Riba Ildikó: KésőKéső már nincs többé vágy.Hazugságaid utána fáj se fáj. Elvesztél az időben,ölembe senki
Blank Judit: TengerkékÓlomlábakon járnak az évek,Sáros bakancsok szívemre lépnek.És a kék madár, oly messzire száll,Elnye
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Az első versszak zseniális. A többi is, ha a tartalmi jegyeket és a címet nézzük. Van egy olyan belső ritmuséréked, ami igen ritka!
VálaszTörlésKöszönöm szépen elismerő véleményed, Ditta :)
TörlésSzenzációs!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Juditkám :)
Törlés