Öleddel játszik
a felkelő nap,
szikrázik benned
a vágy,
ajkam megremeg,
néma ködbe vész
a látóhatár.
De ha ránk terül
a fekete lepel,
óvón ölel át
karom,
és a félelem
kicsi árkait
homlokodról
lecsókolom.
Related Post
Hevesi Éva: Költészet vagy fűzfapoézis?Manapság egyre többen gondolják magukat nagy költőnek, írónak, mert írnak, rengeteget írnak, szinte
Balogh Géza: Lesznüe Dali: Havat hord a szél a tetők felett... (Ветер носит снег над крышей...) (műfordítás)Havat hord a szél a tetők felett,kitört a dermesztő tél.Az öreg házban csak az egerekneszeznek és -
Hevesi Éva: Áprilisok - fotók
Blank Judit: JanuárZúzmarát, s ködöt hint a téli hajnalBús, szürke felhő ül fáradt lelkemen.Feketén sötétlik az ég alj
Radnai István: Gyámságanyátlan sárga évszakmint a fű már késő ősszeltemetők domborultakdurva hantok minden ősselmit gyomr
Hevesi Éva: Az élet fintora 2. részMatyi, a kissé görnyedt hátú, hajléktalan férfi még alig múlt negyvenéves, de ötvennél is jóval töb
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Gyönyörű személyes líra!
VálaszTörlés