Öleddel játszik
a felkelő nap,
szikrázik benned
a vágy,
ajkam megremeg,
néma ködbe vész
a látóhatár.
De ha ránk terül
a fekete lepel,
óvón ölel át
karom,
és a félelem
kicsi árkait
homlokodról
lecsókolom.
Related Post
Hevesi Éva: GyökértelenülNémán, gyökértelenül állok,nem ijesztenek márcsapkodó villámok,sebzett szárnyaimnaknem fáj az ég hi
Hevesi Éva: HajótöröttekMagányunk kopár szigeténtengődünk egymás mellett,mint rég partra vetődötthajótöröttek.Végérvényesen
Riba Ildikó: Szűk időerőszakos szél kócoljabogokba csomózva csavarjagondolatom sima fonalátbonthatatlan szálak közöttker
Mátay Melinda Mária: SziromparázsVagyok a szirmonfelejtett parázs,Sorsom virágalázas lázadás.A Hajnal előttki halkan kinyílt,a sötét
Hevesi Éva: Varázslat ringatVarázslat ringat,dúdol a csend,békésen szunnyada fájdalom,amíg hozzád, vagytőled megyek,emléket öle
Hevesi Éva: A bizalom ára (Megtörtént események alapján)Tavasz volt. Az égbolt kéken ragyogott. Napsütésben fürdött minden. A májusi szél incselkedve borzo
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Gyönyörű személyes líra!
VálaszTörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.