Öleddel játszik
a felkelő nap,
szikrázik benned
a vágy,
ajkam megremeg,
néma ködbe vész
a látóhatár.
De ha ránk terül
a fekete lepel,
óvón ölel át
karom,
és a félelem
kicsi árkait
homlokodról
lecsókolom.
Hevesi Éva: Érted vagyok
Related Post
Hevesi Éva: Olyan, minthaEgy félbehagyott érintés,egy kényszerű mosoly,egy megszokott ölelésutánolyan,mintha nem fájna,minth
Blank Judit: JanuárZúzmarát, s ködöt hint a téli hajnalBús, szürke felhő ül fáradt lelkemen.Feketén sötétlik az ég alj
Balogh Géza: Lesznüe Dali: Havat hord a szél a tetők felett... (Ветер носит снег над крышей...) (műfordítás)Havat hord a szél a tetők felett,kitört a dermesztő tél.Az öreg házban csak az egerekneszeznek és -
Radnai István: csontkéz az égrehinnéd az ősz a tavasz kihűlt szerelmelehullottak a rózsás nyár lázas szirmaiprofán kellékek megkop
László Mészáros: SziromhasadásCsak a tenyered akartam érezni!Nem a bordáimon, nem is az arcomon,csak test-meleg kabátom hideg gom
Hevesi Éva: Az élet fintora 3., befejező részAmikor István egy kora őszi napon végleg kiköltözött a kertjébe, még megvolt a kocsija.Igaz, alig t
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Gyönyörű személyes líra!
VálaszTörlés