A június őszi estébe tévedt,
a várt tavasz se volt.
Megtagadott virágok szirmain
keresem a hangot.
Eldobott cigaretta csókol
kivénhedt járdakövet,
cipőm sarka elkopott :
nagyon kerestelek!
Kihajoltam minden bérház
veretes korlátján :
talán elhoz
egy összetört reggel.
A hajnal ködfoltos
nappalokba bukott.
Kiáltani szerettem volna
Érted!
Az országúton
még mindig
két rongyos tornacipő topog :
szerettelek volna szeretni Téged.
Mátay Melinda Mária: In memoriam Banka„A szerelem nem múlik, mi hagyjuk el”, fűszálat ropogtatunk és csodáljuk magányunk g
Mátay Melinda Mária: Négy évvel később Épp mentem át a zebrán,késő este volt -Fátylát magára húzvasápadt az őszi hold -S a vizes aszfalton
Mátay Melinda Mária: A kezdetekKard, virágés szerelem kell!Kezem a kard,kegyed a virág:mi ez,ha nem szerelem? 
Mátay Melinda Mária: Gyerekkori emlékÁrvaságomminden csodájávalültema hátsó ülésben -Voltam énés az éji csillagok.A trabantzúgott,&
Mátay Melinda Mária: Magyar ars nőeticaMagyar nő vagyok – mit érdekelneengem a nőeszmény maga?Itt születtem.Ráadásul Budapesten,sőt Budán,
László Mészáros: FéltelekMagamba rejtve is téged féltelek,nem kell túléljem, és nem kell értened.Talán a képzelet játszik cs
Nagyon szép! Ellenben , ha átírnád kicsit a harmadik és negyedik strófát vagy elhagynád, jobban ütne!
VálaszTörlés