A június őszi estébe tévedt,
a várt tavasz se volt.
Megtagadott virágok szirmain
keresem a hangot.
Eldobott cigaretta csókol
kivénhedt járdakövet,
cipőm sarka elkopott :
nagyon kerestelek!
Kihajoltam minden bérház
veretes korlátján :
talán elhoz
egy összetört reggel.
A hajnal ködfoltos
nappalokba bukott.
Kiáltani szerettem volna
Érted!
Az országúton
még mindig
két rongyos tornacipő topog :
szerettelek volna szeretni Téged.
Mátay Melinda Mária: Holdra járó KrisztusokHóra léptem, verébnyomra,kezed fogom, kezem fogva.Tört diómban téli alma,Jégkrisztusok fáznak rajta
Mátay Melinda Mária: Az őrület utánAz őrület utáncsodás a csend.A tékozlás múltána mérték miegyensúlyt teremt. 
Mátay Melinda Mária: A „Reményvesztettek” pályázatáraMost itt vagy,jó helyen.Jó Neked,jó nekem :ez itt aSzerelem.Engedem,hadd legyen,kezem akezeden :fen
Balogh Géza: Nyina Makszimova: Kővirág (Каменный цветок) (műfordítás)A türelem gallyán sorvad a részvét.Nincs már virágot tápláló oldat.Nem leled bennem éltető vér csep
Riba Ildikó: KésőKéső már nincs többé vágy.Hazugságaid utána fáj se fáj. Elvesztél az időben,ölembe senki 
Mátay Melinda Mária: Hagyjatok!Hagyjatok! Hagyjatok!Elfogyott a szufla.Sziporka szirmaimszanaszét a koszba.Lemerültem, elmerü
Nagyon szép! Ellenben , ha átírnád kicsit a harmadik és negyedik strófát vagy elhagynád, jobban ütne!
VálaszTörlés