I.
Az ablakban cserepek várják,
hogy kicsirázzon bennük a nap.
Amikor árnyék mögé búvik a délután.
II.
Szédül, hányinger kínozza
az átmulatott éjszaka után. Hiába.
Nem érez lelkiismeret furdalást. Boldog.
III.
A vasúti síneken lohol. Igen, versenyt
fut a széllel, hogy ki ér hamarább a megállóba.
Ahol már várja a lány. Elkésett.
IV.
Tegnap volt a századik nevetése
a műtét után. Soha nem hitte volna, hogy megteheti,
ott a műtőasztalon megfiatalodott. Tükör
előtt áll. Más néz vissza.
V.
Bhramsot hallgatja, majd Mozartot, Beethovent.
Nem tudja megunni, de aztán csönd veszi körül.
A nagy zeneszerzők meghajolnak.
VI.
Egész nap vakarózik, mosakodik… Mocskosnak
érzi magát. Pedig csak hazudtam este, reggel,
az nem árt, nem látszik meg rajtam.
Ágynak esik. Orvost hívnak.
VII.
A koncert közepén ébred. Mellette nagybőgő,
távolabb dob, középen hegedűk. Szimfonikus
zenekarban te leszel a fúvós, hallja falfehéren.
Isten tartja elé a kottát.
Zseniálisak. Az V. és az utolsó különösen szép.
VálaszTörlésKöszönöm, Ditta. Egy kedves barátom rá csodálkozott az első részre. Hogyan tudsz te ilyeneket?
VálaszTörlésMeghallom, így a válasz.