Negyven éve
hideg téli szombaton,
mire este lett elfáradtam
nagyon.
Furcsán mocorogtál,
gondolatban kérleltelek,
pont egy hónapod van még,
maradj nyugton, aranyom.
Hiába volt szép szó,
simogatás, makacs kismanó.
Picuri babám, az idő szaladt,
s te nem hagytad magad.
Indulni kellett sietve,
gyorsaságod kergetett.
Tűnődtem, vajon kisfiú,
vagy kislány a kis csodám.
Tudtam, tündér leszel.
Kislány, szólt az orvos,
pöttöm barna hajú
kisbaba.
Szaladtak az évek,
és felnőtt lettél,
de nekem örökké
a kislányom maradsz.
Related Post
László Mészáros: Borostyán Az éjszaka végső tánclépései ezek,lúdbőrös csillagain már könnyű pára,fel-felpislogó tócsáin
Ruder Jana: ÁlmombanAnyámcsipkét horgoltfehér pólya széléreölében gyermeket ringatott –dúdolt egy dalt,zörgő avarra&nbs
Radnai István: Időfolyamforró öllel fogadott a nyáraugusztus unja a szerelmetmire véget ér számtalan fellegszáll esőtől ázo
Riba Ildikó: Köszönöm, jól csend van némaságutca zaja szűrődikablakon átnem szól hisz nincssenki semhiába kérdezlekárnyad nem
László Mészáros: Te és énMa nincs más,te és én vagyok.A puszta hallgatásbante is én vagyok.S mi leszünk, ha hagyod,a menny s
Riba Ildikó: Kerítés barna léces kis kerítéshatár szélén körbenézlába mellett búzavirágpipacs nyújtja nyakát köré f
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Remekbe szabott születésnapi vers!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Ditta :)
Törlés