Markovic Radmila: Körforgás
Szerelmed forró ölelésében egy órából
nincsen-idődnek észrevétlen perce lesz,
percekből órák gyűlnek össze,
az órákból napok, majd hónapok
után jönnek az évek,
szerelmed karjában az
évek is percek, így lesz a nincsen-időből:
élmény,
szerelmi tánc,
még akkor is gyönyörű,
ha néha a dal nagyon fáj.
A nincsen-időt utolérni, elhagyni sem lehet,
majd egyszer valahol a csillagok között,
mögött vagy még messzebb
fényévekkel gazdagodva ismét itt leszünk,
te is én is, de már tudva tudjuk
nincsen-idő itt a földi létben csak egy pillanat,
ne váljék belőle a lelkünkben üresjárat.
Igen kedves Mila, még akkor is...
VálaszTörlésMilyen érdekes, előbbi kommentemben pótcselekvést emlegettem, s lám, te is óva intesz az üresjáratoktól, kedves Mila! Amire kell, arra legyen mindig idő! Márpedig egymásra nagyon is kell... :)
VálaszTörléskedves Mila.
VálaszTörlésEz a vers, az örök összetartozás, és a szeretet, szerelem himnusza.
Nincs tér és idő, csak a végtelen.
Tetszett.
Szeretettel.
gyuri
Köszönöm szépen, kedves Tibor.
VálaszTörlésKöszönöm szépen az elismerésed, kedves Franccis.
VálaszTörlésSzeretettel: Mila
Értékes szavaidat jó volt olvasni. Köszönöm.
VálaszTörlésSzeretettel: Mila
Igen, kedves Mila, minden változik, véget ér, de a szerelem soha. :)
VálaszTörlés