Kolumbán Jenő: Nyomtalanul
Mintha már nem is én lennék.
Egy torzó lélek az úton.
Egy elfecsérelt ivadék.
Emberhez ne hasonlítson!
Árnyék kontúrja élesen,
járdán végig kisér engem,
napfény lecsap rá éhesen...
Új árnyékot kell keresnem.
Látnának engem? Nem vagyok!
Akár, ha meztelen lennék...!
Betonon nyomot nem hagyok,
utamat hogyha keresnéd.
2015.05.01
Akit észre sem vesznek, vagy semmibe vesznek, tépelődhet ekként: nincs. Jelzi is: árnyékát ugyan hogyan látnák! Szomorú érzést közvetít e versed, Jenő. ;(
VálaszTörlés