Kőhalmi Levente: Füstje kerget











Úgy érzem, most hideg lett,
szél fütyültet sírkertet,
s száraz füst már tüdőt kerget,

lesem lopva bűnös táncát,
várom félve kék madarát,
simogatva kupoláját.

Bíztat, s vet majd vak pokolra,
sárga hernyó kél birokra,
s nyílik ketté szűk szitokra.

Nyugodt szőttes keleti álom,
mit kellene meghálálnom.
De vihar rontott át e tájon,

villámja ér belém csendben,
simogat, ó, mit tesz velem?
Túl csendes lett e kényelem!

Remélem, többé nem látom,
ég sötétje úgy rémálom,
ahogy életjelem felvigyázom.

Úgy érzem most forró lett,
tűz fal fel már sírkertet,
s száraz füstje most is kerget.

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése