6 megjegyzés :

  1. Kedves Gábor,

    Többször végigolvastam a versed és azon tanakodom, hogy vajon ez egy kiüresedett, elhasznált, illetve agyonhasznált és kiszipolyozott ember, akinek a gondolatait is elemésztette a sok év kínlódása és kudarca? Nem is vagyok biztos benne. De nagyon érdekelne, hogy Te mire gondoltál? :)

    VálaszTörlés
  2. Talán nem a kiszipolyozott jelző jó rá, mondjuk inkább, hogy kiégett, csalódott figura, egykor eszményekben hívő ember lehet. A "polgár" azt is jelzi: még az elmúlt negyedszázad elején is bizakodva várhatta a folytatást... Így már élőbb az alakja? - Köszönöm töprengő válaszod, kedves Noémi! @-)

    VálaszTörlés
  3. Ez, a padlózott, és már felállni képtelen "Ökölvívó" balladája.
    Egy fizikai értelemben létező, de valójában mindent feladott hajdani "Embernek" a tokja ez Gábor.
    Gondolom,nem ritka jelenség, és innen nincs hogy felállni.
    Igaz helyzetkép.
    gyuri
    Az illusztráció is ijesztően igazi.
    Tetszett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem is, inkább tömeges ez a jelenség, s felállni újra, nemigen lehetséges. - Értékelésedet díjazom, Gyuri! :)

      Törlés
  4. Kedves Gábor!

    Az értelmetlen élethez jutott ember, akinek jöhet az utolsó lépése, hiszen"árnyéka sincs már" se hitének, se neki.
    Szeretettel gratulálok: Mila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Magában az ember, addigi élete lerázhatatlan, mindenféle rémes maradványaival... - Örültem szavaidnak, kedves Mila. :-d

      Törlés