Köszönöm szavaidat, Noémi! :) Eszembe juttattad A jobbak sosem halnak... című írás teknősét (a népszerűek rovatából, Gyuritól), aki azt mondja, "a lényeg az, hogy mit és minek él meg az ember". Ha ismerősöd így volt boldog, akkor... :)
Furcsák az emberek Gábor. A tömegek, sokszor nem értik, vagy nem is akarják érteni, mert átlépni biztosabb, mint bele... Mert a háztartás nem életveszélyes, de minek kockáztatni... Hibáit meg ismételgeti, kiélve megbocsátási kényszerét. Megelégszik a már elkövetettekkel, azt már elnézte magának, ha újat vétene, azt megint meg kéne szokni, magyarázni, stb. Esendőségéért, meg nem magát, a teremtőt hibáztatja. Nagyszerű a versed, gratulálok ! gyuri
Lám, egy újabb érv arra, hogy istennek léteznie kell! Különben kit is hibáztatna az ember?! Ami meg a háztartást illeti, lehet, hogy nem életveszélyes, de úgy olvastam, a legtöbb baleset ott következik be... A szélesebben vett háztartásban az ilyen incidensek már az életre is meglehetősen ártalmasak tudnak lenni. Köszönöm értő és kimerítő fejtegetésedet, Gyuri! :o
Az úgy van, hogy a szerző magát is elemzi írás közben, mint jól tudod. Majd olvasója sorra veszi az életében "szerepet" játszókat, jó esetben magát sem kihagyva. Aztán leírja, amit érez, gondol. Így működünk együtt, kedves Mila! :-d
Miért kellene másik utat keresni? Azt a hibát már megszokta, és lehet is vele élni, attól nem dől össze a világ? Vállalja az új út, esetleg nagyobb hiba kockázatát? Ugyan már... Olyan, mint a disznó, és a pocsolya... :D Tetszett.
Nehéz ügy ez, mert ki nem esendő ember? Sokféle oka van a hibák ismétlődésének, az okulás elmaradásának. Azt szoktuk elmarasztalni (leginkább másokat persze), akik meg sem próbálnak javítani. - Köszönöm olvasásod, Ildi. :)
Kedves Gábor,
VálaszTörlésJaj, ismerős :) de akit én ismertem ilyen volt boldogan :)és a karikatúra is jó. Ismét remekül tömörítetted a lényeget.
Noémi
Köszönöm szavaidat, Noémi! :) Eszembe juttattad A jobbak sosem halnak... című írás teknősét (a népszerűek rovatából, Gyuritól), aki azt mondja, "a lényeg az, hogy mit és minek él meg az ember". Ha ismerősöd így volt boldog, akkor... :)
TörlésFurcsák az emberek Gábor.
VálaszTörlésA tömegek, sokszor nem értik, vagy nem is akarják érteni, mert átlépni biztosabb, mint bele...
Mert a háztartás nem életveszélyes, de minek kockáztatni...
Hibáit meg ismételgeti, kiélve megbocsátási kényszerét. Megelégszik a már elkövetettekkel, azt már elnézte magának, ha újat vétene, azt megint meg kéne szokni, magyarázni, stb. Esendőségéért, meg nem magát, a teremtőt hibáztatja.
Nagyszerű a versed, gratulálok !
gyuri
Lám, egy újabb érv arra, hogy istennek léteznie kell! Különben kit is hibáztatna az ember?! Ami meg a háztartást illeti, lehet, hogy nem életveszélyes, de úgy olvastam, a legtöbb baleset ott következik be... A szélesebben vett háztartásban az ilyen incidensek már az életre is meglehetősen ártalmasak tudnak lenni.
TörlésKöszönöm értő és kimerítő fejtegetésedet, Gyuri! :o
Pár sorban annyi mindent elmondtál, hogy időbe tellik átgondolni.
VálaszTörlésMinden elismerése,
Szeretettel: Mila
P.s.
Kicsit magamra ismertem, no nem minden tételben, de majdnem. :)
Az úgy van, hogy a szerző magát is elemzi írás közben, mint jól tudod. Majd olvasója sorra veszi az életében "szerepet" játszókat, jó esetben magát sem kihagyva. Aztán leírja, amit érez, gondol. Így működünk együtt, kedves Mila! :-d
TörlésMiért kellene másik utat keresni? Azt a hibát már megszokta, és lehet is vele élni, attól nem dől össze a világ? Vállalja az új út, esetleg nagyobb hiba kockázatát? Ugyan már... Olyan, mint a disznó, és a pocsolya... :D Tetszett.
VálaszTörlésNehéz ügy ez, mert ki nem esendő ember? Sokféle oka van a hibák ismétlődésének, az okulás elmaradásának. Azt szoktuk elmarasztalni (leginkább másokat persze), akik meg sem próbálnak javítani. - Köszönöm olvasásod, Ildi. :)
VálaszTörlés