Kapolyi György: Mondta a Vincent 7

Ja, az a híres mézesmadzag! Mindig közelről kell megnézni, mert szerencsés esetben nincs rajta semmi. Csak messziről néz ki úgy. Persze aki ajánlja, ezért szereti megmutatni messziről. Ne bízz meg soha senkiben, a bizalom alapja a gyakori ellenőrzés. Még magadnak se higgy el semmit elsőre. Véletlenül becsaphatod magad, és még haragudnod sem lesz kire. Az egészben ez a legborzasztóbb. Mert tévedésed következményeit egyszer csak kihevered, de hülyeséged rossz emléke végigkísér. Mindig próbálj a sorok között olvasni, mert ott lapul a lényeg, amit leírnak az egy neked szánt kábítás, kizárólag figyelemelterelési szándékkal- mondta a Vincent.
Könnyen beleharaphatsz a szappanba, hidd el, átkozottul rossz íze van. Nem véletlen, hogy nem cukrászdában árulják. Ha beléharapsz, ráadásul még a grimaszaidat és öklendezéseidet is vissza kell tartanod, mert ha ebben az állapotodban még ki is röhögnek, azt nem fogod tudni elviselni.
Töprengő arccal elnyomta cigarettáját kávéscsészéje tányérkájában.
Nagyot sóhajtva hátradőlt, tekintete valahol a múltban kalandozott. Ujjaival szórakozottan zongorázott foteljének karfáin. Már jócskán besötétedett, de nem kapcsolta fel a világítást. A lassan terpeszkedő homály, előcsalta emlékezetéből a már elfelejtettnek hitt epizódokat, a régi nyarakból.
A fogyó fényben előnytelenül markánsak lettek arcvonásai, egy öregember látványát nyújtva, egyben hitelt adva a feltételezésnek, hogy tényleg lehetnek tapasztalatai, múltba nyúló emlékei.
Hajjaj...annyira nem könnyű emberek között élni, hogy azt is mondhatnám rohadt nehéz.
De nincs máshogy, tengeri uborkák és menyétek között nem lennél érvényes, mert egyik sem a te fajtád, nem tudnál soha, egy uborka fejével gondolkodni.
Te lennél közöttük a „Gyüttment”, és lenne is benne valami. Ha már vesződnöd kell, jobb ha a saját fajtádban teszed, legalább nem mondhatják rád, hogy „Gyüttment”.
Hajjaj ! „Nagy az Isten állatkertje”, és minden szereplője a másikat tartja nagy állatnak.
Pedig a maga módján mindenki az, csak önvédelemből nem hajlandók elhinni, mert ez akkora lelki megrázkódtatást okozna, hogy életképtelenné válnának.
Tele lenne az utca tudathasadásos pasassal, ki huhogna, ki ugatna, és tiszta állatkertet varázsolnának ide az édenbe- mondta a Vincent. Lényeg, hogy mindig magadból, a magad helyzetéből indulj ki, és oda is érkezz.
Nem kell aggódnod, hogy önzőnek fognak tartani, ne is törődj vele, mindenki ezt csinálja.
Az egyetlen valós érdek az önérdek.
Sajnáljuk az éhezőket, de attól még jókat bezabálunk, inkább az epegörcstől az elpocakosodásig mindent vállalunk, de az éhezőkön segítsen más.
Mert igaz, hogy az a tied, amit megeszel, a végkövetkezmény, akár lehet szabad préda, hogy másoknak is legyenek lehetőségei.
Amit te meg tudsz szerezni magadnak, az a biztos. Ami mástól is függ, arra gyakran vetheted is a keresztet.
Mert a fenét sem érdekelsz, úgy vannak veled, mint te másokkal, csak azt nem akarod észrevenni.
Te sem vagy jobb a „Deákné vásznánál”, ha már ilyen népi mondásos napom van, vászon is, erős is, csak nem éppen fehér.
De ne lovagoljunk apró részleteken, a lényeg a vászon, és nem a színe.
Egy színvak, talán még fehérnek is fogja látni. Ha megtörténne, hagyd rá, legyen egy jó napja.
Bizony, drága testvérem, csak azért nem mondom, hogy fura egy társadalomban élünk, mert nincs másik, és így összehasonlítani sem tudunk, ez egy egymenüs étterem, eszed, nem eszed, nem kapsz mást- mondta a Vincent.
Biztos azt gondolod, mennyi marhaságot összehord ez a Vincent, pedig nincs igazad, mert marha dolgokról, csak marhán lehet beszélni.
A kenetteljes, agyonideologizált tirádáktól rosszul vagyok, ebben a tálalásban lehet igazán hazudozni, amire egyikünknek sincs szüksége.
Ennél már a víz alatti éneklés is tartalmasabb, de az egy női munka-, mint a cigány vicc poénja, csinálja a kurva anyád. Szóval maradjunk abban, hogy nincs mit csinálni, ami van- az van, örülj, hogy lyuk van a seggeden, és ne fantáziálj. Élj, ahogy tudsz, ha nem megy, még mindig kisétálhatsz.
Csak tudod, nem a kisétálással van a gond, hanem azzal, hogy nem tudod előre hova szállsz ki. Ez azért probléma, mert visszaszállni nincs, hogy. Aztán ott ülsz a semmiben, és eszed nincs mitévő légy.
Ez fenemód hülye lépés lenne, ne is gondolj kiszállásra. Inkább tipegjél ebben, amiben vagy, ezt legalább ismered, és tudod, hogy nem várhatsz semmit, de azt meg is kapod.
A mézesmadzag meg maradjon szép álom, mert álmok nélkül nem lehet élni.
Bátran elhiheted nekem, a Vincentnek, aki már sok éve ezt teszi. 

Kép: Kapolyi György alkotása