Megláttalak,
magamban lerajzoltalak.
Ábrám – körvonalad.
Ismerni akarlak,
töltsd ki az üres körlapot,
mutasd meg magad!
Nézz a szemembe, érints meg,
súgd a fülembe nevedet!
Beszélj magadról, hallgatom,
érdekel sorsod, angyalom.
Töprengek ,
mivel szerezzek örömet.
Szeretném felkelteni figyelmedet.
Úgy érzem, itt az alkalom,
magamat én is megmutathatom.
Régóta rólad álmodom,
nappal ábrándozom.
Üres maradt a körvonal,
szétfoszlott álmommal.
Tovább kereslek holnap éjszaka,
várlak, jöjj hozzám haza,
legyél otthonom
fénylő csillaga.
Érdekelsz, örömet akarok neked szerezni, s magam is végre megmutathatom - ezek a feltámadó szerelmi érzés pillanatai. Hogy még csak ábrándként látni a kedvest? A keresésre a vágyódó előtt állhat akárhány reményteli éjszaka... :)
VálaszTörlés