Hóesésben érkezett az ünnep,
mint a rég-várt szerelem, így szokás.
Feldíszítjük csendben a lelkünket.
Fehér a föld, tiszta a fohász.
Elfed jajszót, be nem forrt sebeket,
s énekszó lesz a fegyverropogás.
Az ember az üdvösségért eped
s ha nincs más, hogy önmagán segítsen,
fellobbantja a fán a fényeket,
s várja csak, hogy megszülessen Isten.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése