Ott... valahol


















ott
valahol
a csend mélyén
harang csendül
temetni hív
vagy esküvőre
talán új életet
köszönt...
ott... valahol
a béke csendje
hoz végső búcsút
új szerelmet
vagy néma közönyt...




Nem beszélünk

Már nem beszélünk.
Füstjeleket küldünk
az égre, mint
az ősemberek -
apró üzenetet: élünk!
Már nem beszélünk.
...

Elfogyott a szó...

3 megjegyzés :

  1. Van, hogy elakad...
    Meg KELL találni újra.

    VálaszTörlés
  2. Értelek én! Ilyen a mai, a mostani társadalom, hogy a fene egye meg, ha már kigondoltam, ide is írom! Ezek az "apróid" mindig elgondolkodtatnak, soha ne hagyj fel a tollforgatással, érteni, érezni lehet minden egyes jeled!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Irén, hogy ne csak füstjelet kapj, küldök neked szavakat, írva ugyan, de olvasd úgy, mintha hangoznának... :) Soraid tetszenek, életigenlőek, érzékenységedről vallanak...

    VálaszTörlés