Horváth Lívia: Gyémánt könnycseppek















Törődni – hogy lehessen a szerelem örök,
Ki mondja ezt, hiszi azt hihető.
De a szerelem fájó hegytető,
minden darabja lehullik egyszer.
Fújja a szél s reméli az idő bús sebét,
várni – építse újjá a szerelem igényt.
S ha múlik, így lélegzik tovább
állunk – mindenek felett,
az ég gördít ránk gyémánt könnycseppeket.


Horváth Lívia



0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése