Időm, mint a tenger, dolgom midig semmi. Nem kérik számon dolgaim, nem fontos hazamenni. Koszos arcomat út pora takarja Hol vagy édesanyám miért nem hívsz haza. Gyermeki világban betevőt keresni Korgó gyomorral rossz nekem lenni. Jutott sorsomul mindennek alja Hol vagy édesanyám miért nem hívsz haza. Űzött ürgeként cikázok céltalan,
Keresem otthonom, kutatom hasztalan. Nem találom sehol nincsen út arra, Hol vagy édesanyám miért nem hívsz haza. Hazamenni, jaj nekem de félek Régen járt már ott a jóságos szentlélek. Borgőzös lehelet messziről ordítja Otthon van anyukám, otthon van mihaszna. Tavaszi napsugár pillanatnyi élet Feledtet énvelem megannyi képet Van már otthonom, indulok utamra Nincsen már anyukám nem hív többet haza.
Szmolka Sándor: Mama blues
Related Post
Riba Ildikó: Színpadonsütkérezz álnosztalgiádálfényében felmagasztosultérzelmeid színpadánjövendőd hajt virágothazugságai
Mátay Melinda Mária: Magyar ars nőeticaMagyar nő vagyok – mit érdekelneengem a nőeszmény maga?Itt születtem.Ráadásul Budapesten,sőt Budán,
Riba Ildikó: Falakelválasztanak és összetartanakmegóvnak és eltakarnakfájdalmakat altatjákboldogságot oltalmazz
M. Fehérvári Judit: Vers e nap legyen az álmoké gyermekkorom napja focizzunk együtt a zugban ahol visszap
1968Kosarazni voltam a Tápión. Nem kosárlabdázni, hanem vesszőkosárral halászni.Nagyon nem akartak a ha
Ruder Jana: HaikukSemmi sem kell úgyMint a békegalambokSzárnysuhogása* *Adventi fényekMelegítik a
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése