Thököly Vajk: „Az ember, ki az Istent kereste” avagy a „Nagy-Magyar kisfilm”

Szinopszis
„Az ember, ki az Istent kereste” avagy a „Nagy-Magyar kisfilm”

Mielőtt a történetről, vagy a történet megszületéséről beszélnék, szeretném elmondani, hogy novelláim nagy részét igaz történetekre alapozom. Az emberekkel az életben mindig történnek olyan események, szituációk melyekről érdemes beszélni, érdemes leírni, hogy tanuljunk, mosolyogjunk, sírjunk, gondolkodjunk rajtuk. Írásaim nagy részében a falusi életet mutatom be, mivel én is itt nőttem fel vidéken. Néztem az embereket, miként nevetnek a kocsmák előtt, néztem, ahogy izzadtan hazamennek a mezőről, vagy mikor imádkoznak, máskor meg hithűen szundítanak akár a templomban is istentisztelet alatt (természetesen ez nem gyakori eset). Hallgattam komoly beszélgetéseiket, és nagyokat nevettem vicces, de igaz történeteiken.

Mióta világ a világ, és a tudat létezik, egy kérdés megosztja az emberiséget: Létezik e Isten? Vagy csak azért találták ki, hogy megfélemlítsenek minden népet, és ezzel az indokkal irányítsák őket? Egy férfi, ki feltette a kérdést magának, a világnak, az Istennek, hogy a választ megtalálja. Ezt kutattam e történetben, természetesen a magam módján.

”Az ember, ki az Istent kereste” címmel, erre gondolva írtam meg 2009-ben ezt a novellát is, melyből az Art Nova stúdió (Vajdaság) kisfilmet készített. Mikor megírok egy történetet, mindig akár egy filmet, látom magam előtt a cselekményt. Ezért mondhatom, hogy e történetet én láttam először. Persze nem úgy, ahogy egy filmrendező, hanem a saját világomban. Kíváncsian vártam a végeredményt, hogy a film rendezője, Vanyúr Ákos, hogyan látja azt a világot, mely bennem már lejátszódott. Először képeket láttam a film előkészületeiből, Laluja Adrián és Vanyúr Ákos jóvoltából. A mezei jelenetek képein - már akkor tetszett, amit látok -, Bogárdi Zsolt, ki Bélát játssza, pontosan visszaadta azt a karaktert, mely ebben a történetben életre kelt. Nagyban hasonlított ahhoz az emberhez, mely az írás közben bennem kirajzolódott. Aztán jöttek a tanyán készült képek: rendezett falusi porta gyümölcsössel. Megjelent az Irmát alakító Vörös Emese is, ki hűen tükrözte egy mérges, vidéki nő alakját. Nagy kérdés volt bennem, hogy Vanyúr Ákos rendező miként fogja megjelentetni Istent e történetben, mikor Bélával beszélget. Aztán egy szeptemberi délután megnéztem a kész filmet. A bevezetője, divatosan mondva, ütősre sikeredett. Tetszett! Oszlánszki Mária által készített grafikák, már az első képkockáknál felkeltik az ember érdeklődését, miként a nagy kérdések elhangzanak. Aztán jön a jelenet, mikor Isten megjelenik. Sejtetős felhők, erőteljes hang, melyből árad az Isten jelenléte. Szépen mutatja meg, hogy egy magasabb rendű, földöntúli erővel beszélget a főszereplő. A zárójelenet egy családi veszekedés, mely mosolyt csal az ember arcára, ahogyan a megvilágosodott főszereplő egy seprűvel elporolja az eddig szeretett feleségét, azzal a céllal, hogy az ördögöt kiűzze belőle.

Összegezve mindent, mondhatom, hogy a film nekem azt adta vissza, mely képzeletemben is lejátszódott írás közben. Egy vidám, de mégis komoly témát feldolgozó történet. Büszke vagyok arra, hogy ez az alkotás egy igazi magyar film. Ki merem mondani úgy is, hogy a: „Nagy-Magyar kisfilm”. Hiszen a novella Erdélyben, a Szilágyságban született, történetünk a Vajdaságban kelt életre, és a grafikákat Magyarországon készítették hozzá. Hiszem, hogy azoknak kik megnézik ezt az alkotást, nem csak mosolyt csal az arcukra, hanem, bennük is felmerül a nagy kérdés: Hogy néz ki az Isten, vajon, hogy nézhet ki? Talán úgy, mint mi, és bennünk is jelen van?

Köszönöm mindenkinek, kik részt vettek e történet megelevenítésében. Köszönet Vanyúr Ákos rendezőnek, producernek, Vörös Emese és Bogárdi Zsolt színészeknek, Laluja Adrián fotósnak, Oszlánszki Mária grafikusnak, Dózsa Szilárd, Oláh István, Safer Antal, Dobosi Attila munkatársaknak. A produkció több országban is vetítésre kerül, úgy mint Szerbia, Magyarország, Románia és elérhető lesz még a stúdió web oldalán is. (www.artnovastudios.com)

Röviden az Art Nova Studiosról
Az Art Nova Studios,  grafika és filmkészítés minden részletével foglalkozik, a tervezéstől a bemutatásig.
Lelkes, felkészült és kreatív emberek összefogásával jöhetett létre az Art Nova Studios és célja, hogy fellendítse Vajdaság filmiparát hasonlóan dinamikus emberek, céges és szervezetek bevonásával.
Hosszútávú terveink között szerepel egy nemzetközi adatbázis létrehozása, amely reklám-, és játékfilmekhez, reklámfotózáshoz és más filmes produkciókhoz közvetítünk határon innen és túlról színészeket , mozgásművészeket, zenészeket, írókat, modelleket, statisztákat stb. Ezáltal megkönnyítjük  a hazai ill. külföldi  produkciós cégek, rendezők és casting directorok munkáját.

Eddig elért eredményeink bizonyítják, nem a levegőbe beszélünk. Vanyúr Ákos, filmkészítő, operatőr és vágó, fiatal kora ellenére már több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik a filmkészítés terén. 2008-ban egyik első önálló produkciójával (több mint 150 000 online néző) megnyerte az Indavideó és Index.hu közös pályázatát számos vajdasági és magyarországi vetélytársat maga mögött hagyva. A sikeren felbátorodva 2009-ben Watt energiaital és az Indavideó közös pályázatára készült videó is sikert aratott, és magyarországi TV adó is sugározta egy részletét Watt reklámként.

Egyre több videó készült és egyre többen csatlakoztak Ákoshoz. A következő sikert a Peches ember hozta meg(több mint 40 000 online néző), mely a Generali és Indavideó közös pályázatára készült és fődíjat kapott. Ennek a filmnek a helyszíne Moravica, azaz Bácskossuthfalva, ahol az ARTnova Művészetkedvelok Egyesületével közösen dolgozhattunk. Az egyesület feje, Dózsa Szilárd, azóta is fontos tagja a csapatnak.