Sütő Barnabás: A csend hangjai

Mikor a csend körülölel;
…
Hallod, hogy messze énekel,
s egy dalt dúdol az esti szél.
Vele egy kis tücsök zenél,
felhangzik lágyan egy ütem,
halkan dobol a szíveden,
feletted ezer csillag ég,
kéklőn fénylik a messzeség,
az öreg hold is felragyog,
s mosolyognak a csillagok.
Ez a szép érzés felemel;
…
mikor a csend körülölel …

De ha a csend beléd hatol;
…
Hallod, hogy szólnak valahol,
de nem érted a hangokat.
Szívedre dermedt kárhozat
ül, rád telepszik és lenyom,
megáll a hang a torkodon,
kiáltanál, de nem lehet,
vaskéz szorítja lelkedet,
tompa dübörgés szíveden,
lassan kiszáll az értelem,
s a vak sötétség rád hajol;
…
mikor a csend beléd hatol …