A harcok még el sem ültek,
S a rommá lőtt város testén
Mint szaporán burjánzó fekélyek
Jelentek meg a holnap vámszedői,
A kaméleonlelkűek,
Hogy cukrot, lisztet
Piros papírra váltva
A győztesek mellett tegyenek hitet.
Majd a tisztító viharban
Patkány módra pincékbe bújva
Lapultak, s rejtőzve vártak,
- És nem hiába!
Mert egy bús novemberi reggelen
A szabadságtipró lánctalpak zajára
Ébredő országban
Eladták a Hazát!
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése