Seres László: Képmutató áhítatban

Térdre hull, sóhaja torz imádság
lesz kőszirtnyi testben. Síró lélek
gyújt fáklyát, égig harsogót, lássák,
megtisztultam, semmitől se félek.

Fürdik anyaszült anyátlan vérben,
- visszaszámolt magzatidő a seb -
titkot rejteget nyitott tenyérben
bűnösök között is a bűnösebb.

Képmutató áhítat, buzgó hit,
kacat nála, mit áruba bocsát.
Pokloktól nem fél, mennyről álmodik
s hiszi, hogy Isten mindent megbocsát.