Home » Nagy Antal Róbert » Versek » Nagy Antal Róbert: Az évszakok csatái

Nagy Antal Róbert: Az évszakok csatái



Hő-hadait gyűjti még a nyár,
véres alkonyát körbehordja.
Köd-kabátot hajít a határ,
lándzsákkal szitál légiója

az ősznek, a győztes vas sasnak.
Hullatja, színekkel foltozza
betegeit a tűnő nyárnak.
Hideg: robban rozsda-tojása.

Fiókái fagy-dögön élnek,
felélik anyjuk gyümölcseit,
mert hű csatlósai a télnek.
Majd horda-tavasz nyer és nyerít.


Címkék: ,
Share:

4 megjegyzés :

  1. Francis2016. január 13. 21:41

    Úgy rémlik, olvastam más versedet, melyben szintén sort kerítettél minden évszakra. Úgy lehet, bármelyikben vagy is, nem tudsz a többi említése nélkül írni. Persze, lehet, hogy így igazságos. Az egymásnak feszülést, a "vetélkedést", a csatározást érezteted is versedben! :)

    VálaszTörlés
  2. Unknown2016. január 15. 6:01

    Köszönöm Kedves Francis! Csak az jutott eszembe: "Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van. Soha sincs jó idő, mindig esik az eső." :) Üdv: Robi

    VálaszTörlés
  3. Riba Ildikó2016. január 15. 17:55

    Vetekszenek egymással az évszakok, hol ez, hol az a győztes, de mindnek megvan a maga szépsége és varázsa. Tetszett a versed. :)

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése ( Atom )