Beosont a hajnal
az éjszaka szempillája alá
vergődik a sötét
töredező körmét
a napfényébe vájja-
hiába…
egyre lejjebb
ereszkedik az eső lába
koppanásra várva-
morgolódó fellegek közé
fényes ereket szór
a haragos égbolt szeme…
hallgatag a szél
ül a fák levelén…
s’ lassan csordogál a földre
a Teremtő hajnali könnye…
2014. július
Fotó : Ruzsa Dániel
Related Post
Riba Ildikó: Remeteszomorú remeteélete reménytelenelvét mindentamit csak lehetfa odvában töltizord szavú teletmeleg el
Ruder Jana: Álmodó pennaforgatókNapsütütte tópartontáncol a nyár-Virágszirmokonkék pillangó duruzsoltán szerelemről dalol...Szép ny
Ruder Jana: SzirmokNéma az alkonybagoly árnyéka mozdulfáradt a szél…A fák fölé lassanestruhát húz az ég.Én még&n
László Mészáros: Te és énMa nincs más,te és én vagyok.A puszta hallgatásbante is én vagyok.S mi leszünk, ha hagyod,a menny s
Ruder Jana: Áldott...Úgy emeltél fel,hogy sosem értél hozzámáldott Nap süt rám...***négy és hetvennégyesztendő, ma szobá
Ruder Jana: Virágszívű évszakok...Anyám, s Nagyanyám teste virággá lettekIsten csillagokkal megvilágított kertjében.Felhők fölé zarán
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Finoman hangolt, gyönyörű vers.
VálaszTörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.