Fekszem a homokban. Tenger áztatta csillámló aranypor. Hullámok nyaldossák a testem. Puhán, finoman érintenek. Kagylókkal játszom. Akár egy kislány. Kövekkel jeleket rajzolok. Ujjaimmal a homokba túrok. Szétmorzsolom. Az ember hamar hozzászokik, hogy nem értik meg. A különlegesség börtön. Elgondolkodom rajta, hogy minden író beteglelkű. Minden művész az. Nem furcsa? A világ legszebb műalkotásai az ember lelkének börtönéből, legsötétebb bugyraiból, titkos rejtekéből sarjadnak. Mi írók, kiírjuk magunkból, ami feszít, szorít odabent. Ez egyáltalán nem tehetség. Inkább kényszer. A kór burjánzása. Aki meggyógyul, nem ír többé. Akit végleg felfal, bekebelez, annak az ujjaiba költözik az erő. Azok már nem saját írások. Csupán tollbamondás. A lélek aljáról. Figyelem a napfény sugarait, ahogy a tenger felszínén incselkednek. Hányszor írtam már erről… Hazahív. A leggyönyörűbb tánc, amit valaha láttam. Egy, Isten semmihez sem hasonlítható ajándékai közül. Minden körbejár. Engedem, hogy a hullámok lassan behúzzák testem a vízbe. A tengernél nem érint lágyabban senki és semmi. Mert belülről simogat. Folyékony aranyban fürdök. A lelkem még ringatózik kicsit, majd finoman kicsusszan aranykalitkájából. Kiáradok, eggyé válok. A víztükör felszínén táncolok. Áldozok istenek és istennők előtt. Az én oltáram a tenger. Aztán felébredek. Kinyitom a szemem. Hogy tovább álmodjam, hogy élek. Mosolygok. Valaki meglátogatott éjszaka. Angyalok incselkedtek velem. Érintettek. Megemeltek.
.jpeg)
Elgondolkoztam soraidon, kedves Kinga, s arra gondoltam, egyet is tudok érteni, csak mást írnék betegség helyett. A művészre valóban kényszerítő erővel hat az alkotásvágy, mondhatni, szenvedély űzi a teremtésre. Viszont ennek hátterét az alkotókban levő fokozott, másokban nem, vagy csak kevéssé létező érzékenység adhatja. Képességük szerint lesz aztán ebből dal, óda, rajz vagy festmény, megható vagy éppen megrendítő alkotás.
VálaszTörlésKinga.
VálaszTörlésJó írás, Gáborral egyet kell értsek. Az alkotási "Kényszer" nem betegség, de egy sokszorosan összetett lélek vonaglása,kiélesedett belső hallás és látni tudás következménye.
"Látni, élni, itt lenn a porban nem tudok beszélni" /Karinthy/
felismert igazsága.
Gondolatok, vágyak, érzések nélkül lehet élni, de minek.
gyuri
A boldogság egy önmagát beteljesítő állapot, amikor én nem érzek vágyat az alkotásra. Az ember olyankor ösztönösen inkább megéli, mintsem megírja a vele történteket. De egyetértek a hozzászólásokkal is. Köszönöm
VálaszTörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.