Alig három napja még
fénylőn zöldellt a diófa,
harsányan muskátli dúdolt,
arcunkat fénysugár cirógatta .
Alig három napja még
hittük, örök a nyár, de azóta
lekókadt a muskátli virága,
színét veszítve
didereg ablak előtt a fa,
az ősz telet idéz,
madár sem dalol az ágon,
felhők mögött rostokol a nap,
esőt szitál az ég,
fehér pille száll a földre,
ez már a tél, a korán érkezett.
Dióverő, langyos ősz,
jöjj vissza újra még!
Szépen hívogatod, kedves Hajnalka.
VálaszTörlésKöszönöm, Tibor. Próbálkozom.üdv.
TörlésAz őszt hívod vissza, de bizony az örök változás jelenik meg versedben, kedves Hajnalka. Így van ez rendjén, mint ahogyan az elmúlt iránti vágyakozás is részünk...
VálaszTörlésJól átod, kedves Gábor. Üdv. Hajnalka
TörlésKedves Hajnalka,
VálaszTörlésNagyon szép lett :)
Kedves Hajnalka.
VálaszTörlésSzép, békés költői hangulatot áraszt versed.
Poe-nak van igaza: "Minden múlik, ez is elmúlt, nem örök a csoda sem"
Csak sajnos, mi is múlunk vele.
gyuri
:)
VálaszTörlésKedves Hajnalka!
VálaszTörlésNagyon érzékien festetted le az ősz kezdetét és múlását.
Szeretettel gratulálok: Mila
Szép vers. Nálunk még langyos, dióverő ősz van, remélem még sogáig. Nem szeretem a telet.
VálaszTörlésMár olvastam a facen, akkor is , most is nagyon tetszett ez a vers.
VálaszTörlésJaj, de szép, Hajnalkám ! :) Várhatjuk a jövő évit. :)
VálaszTörlés