Ne hidd a világ
körötted forog
magad ámító
teli pénzes zsák.
Fényben úszik a
nagyvárosi éj,
a parki padon
a szegénység.
Föl, fölkeljetek!
Magot hintsetek,
olyant, ami az
aszfalton terem...
Tűz, láng kikeljen!
Magányt táncba vigyen!
Marseille csengjen!
Magyar talpra fel!
Védd meg országod,
Jog-államodat
Jutalmad lesz a
Haza(szeretet.)
Az önzés ellen, a hazáért szóltál versedben kedves Mila. Buzdító szavakkal írtad, mert a hazáért kell ez is, de legfőként tenni kell! És érdekes a vége, melyet a címben is elővezetsz: jutalom az, hogy – amit alapból gondolnánk, megvan, na de, többé tehető: – igazán szerethető hazát nyer a cselekvő ember. :)
VálaszTörlésKedves Mila,
VálaszTörlésSzép gondolataidhoz szeretettel gratulálok :)
Kedves Mila.
VálaszTörlésHát igen. Mindenki tudja, hogy mit kellene csinálni, aztán ezzel be is fejezte.
Ebbe a témába nagyon bele lehetne bonyolódni, de akkor is az van, ami van...
gyuri
Kedves Francis!
VálaszTörlésKöszönet elemző szavaidért. Jó érzés volt olvasni, mennyire átérezted az üzenetet.
szeretettel: Mila
Kedves Noémi!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, hogy olvastad a versem és elnyerte tetszésed.
Szeretettel. Mila
Kedves Gyuri!
VálaszTörlésEz örök téma. Az is marad szerintem.
Egyedül a hangnem változik, és a társadalmi, sőt világi helyzet. Ettől függ majd a vers is.
Szeretettel: Mila
Igaz is a megállapításod, és szép a buzdításod.
VálaszTörlés