Mottó: Az ember azáltal is definiálja önmagát, hogy kikkel és miben vesz részt. (Almási Kitti klinikai szakpszichológus.)
Hirdetések
Rudi független, diplomás, nemdohányzó társát keresi. Kedves, nőies, hűséges, humán érdeklődésű hölgyre vágyik.
Tamás céget vezet. Nem pepecsel a szavakkal: „Valamilyen nőt keresek!”
Szerveződés
„Eladósorba került a lányom”, mondta egykor a gondterhelt Ádám.
Ezt hallván egy vállalkozó kedvű egyén töprengeni kezdett. Érthető: a fehérszemélyek értékesülése meglehetősen esetleges. Tervet vázolt, álmot látott: kereskedést nyit, reklámkampányt indít. Viszik hírét az újságok, telefonok: „Figyelem! Eladó lányok, asszonyok!”
Így történt hát: ősvállalkozónk felfedezte a hölgyajánló irodát.
Anyagi ez az áldás
Angolszász kutatók megkísérelték pénzben kifejezni a boldogság fokát. Eszerint egy hosszan tartó boldog házasság százezer dolláros nyereményt ér.
Osztok, szorzok, egybevetek: ha jól számolom, most tartok úgy 70 ezres áldásos érzeménynél.
Nemek harca
Tanácskozni készülnek helyzetükről a vállalkozó nők. Teljesen egyetértenek abban, hogy egyenjogúság helyett egyenrangúságra lenne szükségük az élet minden területén, a munkahelyen, a családban egyaránt.
– Már megint mi ez a rangkórság? – kapja fel fejét a hírre mérgesen a családfő Kovács.
Hiába minden
– Nem enged főzőcskézni az asszony. Mit főzni!... mosogatni sem. Semmi porszívózás, semmi értelmes takarító elfoglaltság – panaszolja Balázs, a férfi egyenjogúság sárba tiport apostola. – Nem maradt más, csak az a fránya szerelmi babramunka…
Hatalmi helyzet
Világméretű felmérésben állapították meg korábban: a nők nem részesednek eléggé a szakmai, gazdasági és politikai hatalomból. A több mint száz országot rangsoroló jelentésben hazánk nem szerepelt. A helyzet ugyan mára sem változott, ám egy dologban bizonyosan kapcsolódtunk az ügyhöz akkor is és ma is. Hölgyeink elmaradása a vizsgált témában – stílszerű jelzőt véve – hatalmas.
A képen: a nőket védelmező, járőröző Gulabi Gang (Rózsaszín Banda) Indiában.
Hirdetések
Rudi független, diplomás, nemdohányzó társát keresi. Kedves, nőies, hűséges, humán érdeklődésű hölgyre vágyik.
Tamás céget vezet. Nem pepecsel a szavakkal: „Valamilyen nőt keresek!”
Szerveződés
„Eladósorba került a lányom”, mondta egykor a gondterhelt Ádám.
Ezt hallván egy vállalkozó kedvű egyén töprengeni kezdett. Érthető: a fehérszemélyek értékesülése meglehetősen esetleges. Tervet vázolt, álmot látott: kereskedést nyit, reklámkampányt indít. Viszik hírét az újságok, telefonok: „Figyelem! Eladó lányok, asszonyok!”
Így történt hát: ősvállalkozónk felfedezte a hölgyajánló irodát.
Anyagi ez az áldás
Angolszász kutatók megkísérelték pénzben kifejezni a boldogság fokát. Eszerint egy hosszan tartó boldog házasság százezer dolláros nyereményt ér.
Osztok, szorzok, egybevetek: ha jól számolom, most tartok úgy 70 ezres áldásos érzeménynél.
Nemek harca
Tanácskozni készülnek helyzetükről a vállalkozó nők. Teljesen egyetértenek abban, hogy egyenjogúság helyett egyenrangúságra lenne szükségük az élet minden területén, a munkahelyen, a családban egyaránt.
– Már megint mi ez a rangkórság? – kapja fel fejét a hírre mérgesen a családfő Kovács.
Hiába minden
– Nem enged főzőcskézni az asszony. Mit főzni!... mosogatni sem. Semmi porszívózás, semmi értelmes takarító elfoglaltság – panaszolja Balázs, a férfi egyenjogúság sárba tiport apostola. – Nem maradt más, csak az a fránya szerelmi babramunka…
Hatalmi helyzet
Világméretű felmérésben állapították meg korábban: a nők nem részesednek eléggé a szakmai, gazdasági és politikai hatalomból. A több mint száz országot rangsoroló jelentésben hazánk nem szerepelt. A helyzet ugyan mára sem változott, ám egy dologban bizonyosan kapcsolódtunk az ügyhöz akkor is és ma is. Hölgyeink elmaradása a vizsgált témában – stílszerű jelzőt véve – hatalmas.
A képen: a nőket védelmező, járőröző Gulabi Gang (Rózsaszín Banda) Indiában.
Kedves Gábor.
VálaszTörlésAz olvasottak alapján, próbáltam definiálni magamat.
Lehangoló...
Az ember hajlamos rá, hogy a sötét szobában, a függöny mögül figyeli a kint játszódó eseményeket, igazat ad a "Sérültek" felháborodásának.
Aztán az ajtó mögött, inkább leköpi magát kényelembe fulladt gyávaságáért, szenved tőle, de nem lép...
Hajjaj... . No komment...
Igen jó írás.
gyuri
Igen: hogyan határozzuk meg magunkat, az itt a kérdés! És ezért örültem meg, amikor a klinikai szakértő megállapítására rátaláltam, s nyomban mottónak is választottam. Mikor milyenek vagyunk, hogyan állunk ki, lépünk-e egyáltalán, ez bizony a viccelődésen is túlmenő téma.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy morfondíroztál írásom kapcsán, Gyuri! :-d
Kedves Gábr tetszienek a mottód alátámasztására írt gondolataid. Üdv, hajnalka
VálaszTörlésMegjegyzésedből akár arra is következtethetek, kedves Hajnalka, hogy szösszeneteim alapján talán kedvező vélemény is rajzolódhatott ki rólam, a fenti témakört illetően.
TörlésÖrülök, hogy látlak itt néha. :)
Nos, így nőnap táján, után kicsit feminista gondolatoknak érzem írásodat. Persze akad benne szerintem, ami viszont a nők degradálásról szól, persze nem általad, hanem a hirdetést feladó elfoglalt vállalkozó részéről. Bárhogy is van, a nőket nem úgy kezelik a férfiak többségükben, ahogy ők azt megérdemelnék. Tetszett valamennyi rövid elmélkedésed. :)
VálaszTörlésÉrezheted többféleként is, mint írod, Ildi. De hát az is célom volt, hogy a többféleségre hozzak példákat. Ahogyan szó is esik róla: némi elgondolkodásra ösztönzéssel segítsek hozzá kinek-kinek az "önmeghatározásához". Miután megértik, hogy kikkel és miben azonosulnak.
VálaszTörlésKöszönöm válaszodat! :)