Kedves Gábor, képzeletében az ember bárhol lehet, bármit megg-és elérhet, elhihet és elhitethet,az öröklétbe meg mindenki eljut. Ha jól értelmezem a képen egy gyökerével felfele álló fát látok, a képzeletben ez is lehet. Az ''e múlt..'' kezdéseden még rágódom. Üdv., Hajnalka
Igen, mindent elhitethetnek és elhihetnek az emberek, bőven van mivel ámítaniuk magukat, egymást. Az "e múlt" szándékosan lett így megfogalmazva: kínálhatnak az embernek éppen elég variációt, gondolhatunk akár erre vagy arra, illetve akármilyen múltszakaszra. Jól fejezi ki e témakört: nem tudni, mit hoz a múlt. Amit hoz, mondjuk, amilyennek láttatják a voltat, vajon hogyan fogadjuk el?... ;( A fa: lehet látni úgy is, ahogyan írod, de vélhetjük amolyan tüskés-ág-bogas lombú növénynek is... :-? Köszönöm soraidat, Hajnalka! :)
A pozitív irrealitás megteremt embernek mindent, amit amúgy szeretne. Szinte mindig elég a tudat, hogy tehetném, hihetném, ha akarnám. Meztelenül születünk, hónunk alatt egy doboz festékkel, és ecsettel. Aztán ha ügyesek vagyunk, olyan szépre festhetjük ki az életünket, ahogy csak akarjuk. Nem számít mi az igazság, ha azt tudjuk magunknak kifesteni, amit látni, hinni akarunk, és tudunk. Hiszen sok igazság létezik, megideologizálás, nézőpont kérdése. Megmozgattad a fantáziámat. gyuri
Ez teljesen úgy van, ahogy írod, Gyuri. Mindent el is tudunk hinni magunknak, és elutasíthatunk bármit, amit mások festenek elénk. Ez egy igazán láttató, szép kép: állunk pucéron, hónunk alatt ecset és festék. :) Véleményed csak megerősíti az enyémet, köszönöm! :)
Ha csak önhitegetésről lenne szó! Na de, tapasztalhatjuk, hogy nem kevesen a maguk "életértelmezését" rá is akarják erőltetni másokra. Az ő magabiztosságuk, nem mondhatni, hogy növeli az általános jó közérzetet. Éppenséggel az ilyen kortársak is beleláthatóak a fenti pár sorba. Jellemzően ők gondolják nagy mellénnyel, hogy mindenütt örömmel fogadják őket. Köszönöm, hogy hozzászóltál rövidemhez, kedves Noémi! :)
Kedves Gábor, képzeletében az ember bárhol lehet, bármit megg-és elérhet, elhihet és elhitethet,az öröklétbe meg mindenki eljut. Ha jól értelmezem a képen egy gyökerével felfele álló fát látok, a képzeletben ez is lehet. Az ''e múlt..'' kezdéseden még rágódom. Üdv., Hajnalka
VálaszTörlésIgen, mindent elhitethetnek és elhihetnek az emberek, bőven van mivel ámítaniuk magukat, egymást. Az "e múlt" szándékosan lett így megfogalmazva: kínálhatnak az embernek éppen elég variációt, gondolhatunk akár erre vagy arra, illetve akármilyen múltszakaszra. Jól fejezi ki e témakört: nem tudni, mit hoz a múlt. Amit hoz, mondjuk, amilyennek láttatják a voltat, vajon hogyan fogadjuk el?... ;(
TörlésA fa: lehet látni úgy is, ahogyan írod, de vélhetjük amolyan tüskés-ág-bogas lombú növénynek is... :-?
Köszönöm soraidat, Hajnalka! :)
A pozitív irrealitás megteremt embernek mindent, amit amúgy szeretne. Szinte mindig elég a tudat, hogy tehetném, hihetném, ha akarnám.
TörlésMeztelenül születünk, hónunk alatt egy doboz festékkel, és ecsettel. Aztán ha ügyesek vagyunk, olyan szépre festhetjük ki az életünket, ahogy csak akarjuk.
Nem számít mi az igazság, ha azt tudjuk magunknak kifesteni, amit látni, hinni akarunk, és tudunk. Hiszen sok igazság létezik, megideologizálás, nézőpont kérdése.
Megmozgattad a fantáziámat.
gyuri
Ez teljesen úgy van, ahogy írod, Gyuri. Mindent el is tudunk hinni magunknak, és elutasíthatunk bármit, amit mások festenek elénk. Ez egy igazán láttató, szép kép: állunk pucéron, hónunk alatt ecset és festék. :)
TörlésVéleményed csak megerősíti az enyémet, köszönöm! :)
Kedves Gábor,
VálaszTörlésTetszett és elgondolkodtatott, ahogy látom mindannyiunkat :)
Ez az önhitegetés kell hogy élni tudjunk és néha még jól is érezhessük magunkat :)
Ha csak önhitegetésről lenne szó! Na de, tapasztalhatjuk, hogy nem kevesen a maguk "életértelmezését" rá is akarják erőltetni másokra. Az ő magabiztosságuk, nem mondhatni, hogy növeli az általános jó közérzetet. Éppenséggel az ilyen kortársak is beleláthatóak a fenti pár sorba. Jellemzően ők gondolják nagy mellénnyel, hogy mindenütt örömmel fogadják őket.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy hozzászóltál rövidemhez, kedves Noémi! :)